Dr. Varga Judit miniszter szerint a törvény fontos eszköze a gyermekvédelemnek

Nyíregyházán járt december első hetében dr. Varga Judit. Az igazságügyi miniszter az országban tizedikként az Ungvár sétányon adott át Áldozatsegítő Központot, majd exkluzív interjút adott a Nyíregyházi Televíziónak, melyben a hazai és európai közbeszédet egyaránt foglalkoztató témákról is kérdeztük – ebből vettünk részleteket. A miniszter egy kérdésünkre hangsúlyozta: kelet-magyarországi születésűként imádja ezt a régiót, s fontos, hogy minél nagyobb láthatóságot kapjon a csodálatos pezsgő kulturális, sportélete, tudományos élete, mert úgy látja: az elmúlt 10 évben ez az országrész is fan­tasz­tikusat fejlődött.

– Áldozatsegítő Központ nyílt Nyíregyházán. Nem az első az országban, miért van erre szükség?

– A kormányzat kiemelt feladata, hogy segítsen a bajba jutott embertársainkon, éppen ezért eltökélt célunk, hogy országos hálózattá fejlesszük az Áldozatsegítő Központokat. Fontos, hogy itt személyre szabott segítséget nyújtunk az állampolgároknak, együttműködünk a kormányhivatalokkal, más állami szervekkel, rendőrséggel, illetve a civil és egyházi szervezetekkel.

Személyre szabott segítség

– A lényeg, hogy az információ arról, hogy van segítség, eljusson az állampolgárokhoz és aztán egy-egy ilyen központba eljutva vagy éppen telefonon segítséget kérve személyre szabják ezt a segítséget. Lehet ez csak egy egyszerű jogi tanácsadás, egy űrlap kitöltésében való segédkezés, de akár egy védett házba való eljuttatás is, amelyet aztán nem a központ, hanem egy együttműködő partner, civil vagy egyházi szervezet tart fent. Ide tartozik a pénzügyi segítségnyújtás, vagy pszichikai-lelki segítségnyújtás. Éppen egy patrónus szobában vagyunk, ahol látszik, hogy gyermekeknek is alkalmas a hely, ahol édesanyával, édesapával bejutva egy személyre szabott elbeszélgetésben, akár rendszeres pszichológiai tanácsadásban részesülhetnek. Itt is az önkormányzat segített, polgármester úrnak, illetve a kormánymegbízott úrnak nagy szerepe volt abban, hogy a megfelelő helyszínt meg tudjuk találni. Ez minden városban más és más, itt tudják pontosan, mi az alkalmas épület, tér, utca, ahol egy ilyen központot lehet működtetni. Ez a helyi erők irányításával, de aztán természetesen a tárcánk segítségével jön létre. A munkatársak, akik itt dolgoznak, igazságügyi minisztériumi alkalmazottak.

– Az egyik utóbbi közösségi média-bejegyzése a jogállamisági vita kapcsán egy Európai Unióban megjelent főtanácsnoki – hazánk számára nem túl kedvező – vélemény kapcsán fogalmazódott meg, amikor azt írta, óva inti az európai intézményeket, hogy beleavatkozzanak a magyar választásokba.

– Pedig ezt teszik, ezért fontos, hogy az állampolgárokat tájékoztassuk arról, hogy mi történik tulajdonképpen. A főtanácsnoki indítvány nem köti a bíróságot az ítéletében, ez csak egy vélemény, egy jogi álláspont. Meg kell várnunk az ítéletet, de azt mindenképpen fenntartjuk, hogy a jogállamiság fogalma nem megfogható, alapvetően egy párbeszéd, egy alkotmányos párbeszéd eredményeképpen formálódik, a jogbiztonságot sérti az, ha egy ilyen megfoghatatlan koncepcióhoz konkrét szankciókat szeretnének kapcsolni. Fontos, hogy az irányelvet pontosítsa a bíróság és csak utána kerülhessen sor az alkalmazására. Hiszen az uniós pénzügyi érdekek védelme természetesen mindannyiunk érdeke, Magyarország is befizet ebbe a költségvetésbe, viszont nem lehet visszaélésszerűen politikai, ideológiai nyomásgyakorlásra használni.

Brüsszeli nyomásgyakorlás

– Sajnos azt látjuk a politikusi balliberális nyilatkozatokból, Brüsszelből, Európa más részeiről, hogy ők ezt egy egyértelmű nyomásgyakorlási eszköznek tekintik. Aki nem áll be a sorba LMBTQ és migrációs kérdésekben, nem követi a liberális fősodrot, azt meg kell büntetni. Erre próbálnak mindenféle joginak álcázott eszközt teremteni. Egészen elképesztő, hogy 2015-ben Magyarország volt, amelyik leghatékonyabb, legadekvátabb választ adta a migrációs kérdésre – kerítésépítés, külső határok védelme mindenáron. Ehhez akkor nem társult semmiféle uniós finanszírozás, sőt ítéletekkel, pénzbírságokkal fenyegetnek minket, holott most már nagyon sok kormány ezt tartaná az egyetlen helyes megoldásnak.

– A migrációnál már következtetéseket lehet levonni, de a gyermekvédelem kérdésében még csak előre tekinthetünk.

– Ugyanígy igazunk lesz a gyermekvédelem esetében, e törvény kapcsán is kötelezettségszegési eljárásokat indítottak ellenünk, de senki, egyetlen nemzetközi szervezet sem mondhatja meg a magyar szülőnek, hogy hogyan nevelje a gyermekét. Nagyon fontos, hogy tudatosítsuk, mi forog kockán.

Ne tudjanak beleszólni a magyar gyerekek nevelésébe

– Egyszerűen gyermekeink lelke forog veszélyben. Azt a jogot – amit egyébként még az európai alapjogi charta is a szülő kezébe tesz le –, hogy hogyan nevelje gyermekét, nem vehetik el ezek a nemzetközi szervezetek, politikai irányzatok. Sajnos azt látjuk, hogy a baloldali ellenzéki összefogás politikusai mind megszüntetnék ezt a gyermekvédelmi törvényt, ami egy nagyon fontos alapvető eszköze annak, hogy megvédjük gyermekeinket és megállítsuk az iskolák kerítésénél az LMBTQ lobbit. Ha valaki nem hinne ennek, akkor nézze meg, mi történik Német­országban, az új kormánykoalíció programja gyakorlatilag egész Európának meghirdette, hogy a nemátalakító műtétek legyenek állami finanszírozottak, engedjék be minden országba az LMBTQ-t. Mi egy alaptörvény által megtámasztott és aztán alsóbb szintű jogszabályokban kifejtett védelemmel készülünk fel arra, hogy a magyar gyerekek nevelésébe ne tudjanak beleszólni.

– Gyakran nyilatkozik a közösségi médiában, sőt, mintha külön hírcsatornát működtetne. Ennek kapcsán többször megfogalmazta, hogy a teljes terület szabályozása is kiemelt fontosságú.

– Alapvető tény, hogy a 21. században a tájékozódási fogyasztói szokások megváltoztak, az emberek nagy többsége ma már a Facebookról, Twitterről, úgynevezett közösségi hálóról tájékozódik, ez a mai politikai kommunikációnak az alapvető eszközévé vált.

„Ami offline szabálytalan, online is az legyen”

– Innentől kezdve nagyon fontos, hogy a jogállamot itt is biztosítsuk, ugyanazokat az elveket, a szólásszabadságot, tehát ami offline szabálytalan, az online is szabálytalan legyen. Tehát, ha bárkit korlátoznak, törölnek, ott megfelelő jogorvoslat álljon rendelkezésre az állampolgár számára, hogy jogorvoslatot vagy megnyugvást találjon. Most elindult egy uniós szintű gondolkodás, tehát van egy irányelv tárgyalás alatt, amikor Thierry Breton uniós biztos itt járt Magyarországon idén januárban, akkor azt kérte tőlünk, magyaroktól, amit a franciáktól is, hogy várjuk meg a közösségi szabály kereteit és utána alakítsuk ki nemzeti jogszabályainkat. De az irány egyértelmű: nem lehet a techóriásokat szabadjára engedni, hiszen nem lehet, hogy ők irányítsák a mi életünket, hogy kiessen a kontroll az állampolgárok, a nemzeti államok kezéből.