Benczúr Gyula – Könyvet jelentetett meg a festőfejedelem életéről a Jósa András Múzeum
Könyvet jelentetett meg a Jósa András Múzeum, az intézmény alapítványa támogatásával városunk szülötte, Benczúr Gyula életéről. Családi fotók, reprodukciók, és a festő életútja is szerepel fia kézirata és emlékei szerint. A kötetet a Kállay-házban érhetik el.
„Hároméves korában Benczúr Gyula krétával a padlóra rajzolgatott, és ott egy triptichon kompozíciót rajzolt meg, amelyben a keresztelőt, az esküvőt és a temetést is ábrázolta. Hároméves korában ilyen tehetséges rajztudása volt már” – mesélte a történetet a kötet szerkesztője, dr. Rémiás Tibor igazgató.
Ilyen és ehhez hasonló anekdotákkal tarkította az amúgy is színes könyv bemutatóját a Jósa András Múzeum igazgatója. Olyan életútról szól a könyv, melyet Benczúr fia, professzor, dr. ifjabb Benczúr Gyula és két nővére 1945-ben írt eredeti források és saját élményeik alapján. De mit is jelent a kötet a városvezetőnek?
„Egy olyan emberről, aki Nyíregyháza szülötte, még akkor is, ha nagyon fiatal volt, amikor elköltöztek, de a város díszpolgára, emlékét őrizzük egy térnek a nevében, egy szoborral és egy olyan nívós kiállítással, mely a Jósa András Múzeumban látható. Az is nagyon fontos, hogy ez a kötet, ami elkészült, mecenatúra által jött létre, egy alapítványi támogatásból. Hála Istennek vannak olyan emberek Magyarországon, akik ilyen módon támogatják a kultúrát, és itt van egy nóvum, amelyben olvashatnak Benczúrról, a Benczúr család által írt visszaemlékezéseket” – fogalmazott a könyvbemutatón dr. Ulrich Attila alpolgármester.
A Budavár visszavétele, Rákóczi Ferenc elfogatása, vagy a Hunyadi László búcsúja című történelmi tablók festője ugyan városunkban született, de munkássága Kassához köti, aztán a müncheni, olasz és francia akadémia, illetve tanulmányutak tették őt azzá, ami lett. 1910-ben Dolányban, barátja, Mikszáth Kálmán közelében vásárolt Benczúr egy kúriát. Ez a mai Benczúrfalva, 1920-ban ott is temették el, Salgótarjántól úgy 20 kilométerre. Ezért tartják magukénak is a nógrádi emberek.
„A múzeumunkban sem őrzünk sajnos egyetlen alkotást sem, de ez a kézirat óriási kincs számunkra, amely még az 1960-as években került be egy családtag jóvoltából a múzeumba, és ugye egy múzeum mindig kapaszkodik valamilyen műtárgyba, alkotásba, a nagy személyiségekhez, pláne egy festőfejedelemhez kötődik, de mindenképpen szükség volt egy olyan szakembernek a megléte, mint pl. itt Madár Ximena művészettörténész, aki ezt a nehéz magyar nyelvű szöveget magyarra tette át” – tájékoztatott dr. Shah Gabriella, a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum igazgatója.
A kézirat tehát alapos korrektúrát kívánt a társszerkesztőtől, a Jósa András Múzeum művészettörténészétől, akinek módjában állt a Benczúr állandó kiállítás őrzőjének lenni.
„Ami sajátossá teszi az itt megjelent kötetet, hogy egy nagyon közeli szemszögből, tehát Benczúr Gyula fiának szemszögéből mutatja be a híres festőművészt, és olyan adalékokkal is szolgál, amelyekkel más kötetek nem. Egy kicsit megengedi, hogy betekintsünk a személyes életébe is a művésznek” – mondta Madár Ximena művészettörténész.
Benczúr Gyula képei vándorkiállítás keretében most éppen a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumban láthatók október 30-ig, azokkal a grafikákkal és enteriőrrel, melyet jól ismerhet a nyíregyházi közönség a Jósa András Múzeum egykori állandó kiállításából. A Benczúr-kötet 800 példánya pedig a Kállay-házban található.
