Balogh Géza életmű-könyvét mutatták be a Jósa András Múzeumban

A Balogh Géza festő, szobrász és művésztanárról készült könyvet, Egri Mária munkáját mutatták be a Jósa András Múzeumban.

A könyv címe egyáltalán nem talányos, nem sejtelmes, egyszerűen ennyi: Balogh Géza.

Festőművész, szobrászművész, tanár, a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola képzőművészeti tagozatának alapítója, az egykoron világhírű Sóstói Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep egyik működtetője ő.
Valahogy hirtelen és észrevétlen fehér lett. Patinát kapott az arca. Úgy gondolta, ideje, hogy összefoglalja művészetét, igazolja magának, pályatársainak és tanítványainak, az ember nem él hiába.

Tény, hogy az életem fele részét mindig oktatásban, művészetoktatásban töltöttem, másik fele a képzőművészet, ebben is elsősorban az, hogy festőként indultam. Valamikor a Képzőművészeti Egyetemen még kaptam is fedést, hogy lementem mintázni az Epreskertbe a többiekkel. De nagyon megszerettem a szobrászatot, és azóta is a szobrászat a szívem egyik csücske.

– vallja Balogh Géza.

Első köztéri szobrát is e kötet kapcsán kereste fel Gávavencsellőn. Egy műkőből faragott II. világháborús emlékművet. A többit nem számolta. Való igaz, hogy elvarázsolta a Sóstón meghonosított viaszveszejtéses technika, melyet Győrffy Sándor művészeti vezetővel tettek gyakorlattá. Így újították meg a bronzöntés technikáját, mely forradalmasította a szobrászatot.

Balogh Géza aztán a Mezőtúri Művésztelep kurátora lett, ott találkozott Egri Mária művészettörténésszel, akivel évtizedek óta együtt dolgoznak. Ő lett a monográfia szerzője, a művész méltatója is.

Ahogy Egri Mária művészettörténész fogalmaz:

Neki volt az a hatalmas nagy grafikája, szénrajza, az Ecce Homo, ami egészen egyedi és kiváló. Szóval mondhatnám azt, hogy a grafikust jobban szeretem. Látta Mezőtúron, hogy alakult a szobrászata. A kisplasztikája, az érmei, hogy hatott vissza a szobrászata a festészetére, amit aztán olajban nagy méretben absztrakt irányba menő kompozíciókat készített. Nem tudnám eldönteni, de hát azt hiszem, ha az ember többszerelmű, az nem baj.

A 344 oldalas kötet – mely lehetne egy nyíregyházi, megyei művészportré sorozat második darabja is – kronológia és műfaj szerint veszi számba az alkotásokat. A könyvbemutató kapcsán került ki a Jósa András Múzeum raktárából néhány festménye és két plasztikája.

Balogh Géza Nyíregyháza egyik idei képzőművészeti ösztöndíjasa a kezdeti akvarellek után most a műfaj nagy méreteivel kísérletez, és a plasztika után megszületnek majd az első vázlatok, aztán a képek is a jövő nyári galériás beszámoló kiállításra.

Matyasovszki Edit