Az időskorúak életminőségét is vizsgálta az a Polgármesteri Hivatal Szociális és Köznevelési Osztálya, valamint a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának Szociális és Társadalomtudományi Intézete által végzett kutatássorozat, melynek a nyíregyháziak egészségére, jövedelmére és foglalkoztatási jellemzőire vonatkozó elemzését korábban már közreadtuk. A mostani háttéranyag dr. Patyán László tollából született a 2008–2018 közötti időszakra vonatkozóan, és szintén tartalmaz érdekes megállapításokat.

Tíz év jelentős változásokat hozhat a lakosság helyzetében. A 65 év feletti népesség esetében egy új korcsoport jelent meg a kutatási mintában, akik a második világháború utolsó éveitől kezdve születtek egy olyan időszakban, amikor egész Európában kiugró volt a gyermekvállalási arány. Elképzelhető tehát, hogy ez az önmagában is nagy korcsoport más értékekkel, elképzelésekkel, életfelfogással, vagy éppen más szociális helyzettel, anyagi státussal rendelkezik.

Demográfiai jellemzők

2008-ban a válaszadók 15,7%-a volt 65 évnél idősebb és annak ellenére, hogy a városi lakosság fiatalabb összetételű az országoshoz képest, 2018-ra már a lakosság 17,6%-a volt időskorú (KSH, 2018). Az idősek jelentős többsége, mintegy 80%-a egyedül, egyszemélyes háztartásban, vagy időskorú társával élt.

1. sz. ábra: Időskorú háztartásfők legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása, 2008, 2018

A 2018. évi kutatás adatai szerint átlagosan nőtt az időskorú népességhez tartozók iskolai végzettsége. A magasabb iskolázottság jobb jövedelmi kondíciókkal kecsegtetett, így az elmúlt évtizedben nyugdíjazottak magasabb járandóságokra számíthatnak.

Jövedelmi helyzet

Az idősek jólétét meghatározó egyik legfontosabb jövedelemforrás a nyugdíj.

2. sz. ábra: Időskorút tartalmazó háztartások megélhetését biztosító jövedelmek megoszlása 2008-ban és 2018-ban Nyíregyházán

Tíz év leforgása alatt alig változott az idősek jövedelem-összetétele. Legfontosabb továbbra is a nyugdíj, s alig nőtt a 65 év felettiek foglalkoztatási aránya.

Még mindig komoly eltérés mutatkozik az országban az átlagnyugdíjak tekintetében, s ezek az egyenlőtlenségek inkább nőttek. 2018-ban 39 000 forinttal volt alacsonyabb az átlagnyugdíj Szabolcsban, mint a legmagasabb nyugdíjátlagot képviselő Budapesten.

2018-ban összesen 91 ezer nyugdíjas kapott 60 000 forintnál alacsonyabb nyugdíjat hazánkban, ez a nyugdíjasok 4,5%-át jelenti (KSH, 2018). A kutatás eredményei szerint városunkban a 65 év feletti lakost tartalmazó háztartások 13,6%-ában alacsonyabb volt az egy főre eső jövedelem 60 000 forintnál.

Mindezek ellenére az időseket tartalmazó háztartások jövedelmi csoportjai az alábbiak szerint alakultak 2008-ban és 2018-ban:

3. sz. ábra: Jövedelmi ötödök a háztartási jövedelmek alapján (egy főre jutó jövedelem medián értékének százalékában)

Adataink alapján 2018-ban az idősek körében némiképp nőtt a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók aránya, de nőtt a legfelső jövedelmi csoportba tartozók aránya is. Ennek magyarázata a kisnyugdíjasok relatív lefelé csúszása lehet, aminek az oka a jövedelmek kisnyugdíjak mértékét meghaladó emelkedése az elmúlt évtizedben. A nagyon jó anyagi helyzetben lévők arányának emelkedését valószínűleg a nyugdíjba vonult időskorú lakosság relatíve magasabb nyugdíja indokolja.

Lakás, lakókörnyezet

2018-ban az idősek 16,3%-a nyilatkozta, hogy költözött 60 éves korát követően, ez kicsit magasabb a 2008-ban mért értéktől. A fiatalabb korosztályokhoz képest, ahol ez az érték mindössze 9,7%, azonban ez kiemelkedő arány. Tíz év alatt alapvetően nem változott a lakások állapotának megítélése sem. Minden ötödik idős szerint van a lakásának olyan problémája, ami nehezíti a napi életvitelt.

2008-ban az idősek 42%-a nyilatkozta, hogy nagyon megterhelő a lakás fenntartása, 55,6%-nak problémát jelentett a lakás megfelelő fűtése. 2018-ban a válaszadók túlnyomó többségének (92,2%) ez már nem okozott nehézséget.

Összességében megállapítható, hogy tíz év leforgása alatt csökkent az idősek lakhatással kapcsolatos anyagi függősége. Lakásaik állapota rosszabb, valamint az arra fordítható költségek az átlag háztartásokhoz képest nehezebben mobilizálhatók, de ez szubjektíve kevésbé okoz problémát az időskorú lakosságnak.

4. sz. ábra: Idősek megélhetéssel kapcsolatos vélekedéseinek átlagai ötfokozatú skálán 2008, 2018

A háztartások felszereltsége

A háztartások felszereltsége lényeges változáson ment át egy évtized alatt. A mosógép, mobiltelefon, mikrohullámú sütő, hűtőszekrény ma már szinte minden háztartásban megtalálható. 2008-ban az időskorúak 15,6%-a nyilatkozta azt, hogy van internet-hozzáférése lakásában, ez 2018-ra 94,2%-ra nőtt, melyből 37,6% szélessávú internetet használ, mindezek ellenére a közszolgáltatá­sokról jellemzően még nem a neten keresztül tájékozódnak az időskorúak. Tíz év alatt duplájára nőtt azok száma, akiknek a háztartásában személygépkocsi is van.

Támogatás, segítségnyújtás

A támogatórendszert természetesen még mindig a család vezeti az idősek körében. Az időskorúak az aktív népességtől is jobban támaszkodnak a családtagok segítségére (94,5%). Nőtt azok száma is, akik barátaikra is támaszkodnak, ha segítségre van szükségük (48,5%). Ezzel szemben az időskorúak bizalmatlanabbak az intézményekkel kapcsolatban. A járási hivatalban 10,3%, az önkormányzatban 16,7% lát segítséget, míg szociális intézményekre 17,9% számít. Ezzel szemben a vizsgált évben az idősek 4%-a fordult a polgármesteri hivatalhoz, 2,8%-uk pedig a járási hivatalhoz segítségért. Információkat a családtól és ismerősöktől szereznek (66,7%), alig ötödük tájékozódik a sajtóból.

5. sz. ábra: Az időskorút tartalmazó háztartások felszereltsége 2008, 2018

A mintába került idősek 14,2%-a szorul gondozásra. Kétharmadukat a családtagok segítik, gondozzák, harmaduk intézményi gondozásban (is) részesül. Az idősek alapjában elégedettek a gondozással, akik nem, azok jellemzően a gondozás intenzitását érzik kevésnek (hétvégén, ünnepeken, valamint a nap 24 órájában szeretnének megfelelő gondozást kapni).

Időskori aktivitás

A közösségi, szomszédsági kapcsolatok, a társadalmi részvétel alapvető szerepet töltenek be az időskori aktivitás megőrzésében. Egy évtizeddel korábban az idősek alacsony aktivitásáról számoltunk be e téren. Alig minden harmadik időskorú volt tagja valamilyen sportklubnak, vagy szomszédsági csoportnak. A közösségi aktivitás mértéke tíz év alatt lényegesen nőtt.

6. sz. ábra: Idősek társadalmi részvételének egyes mutatói Nyíregyházán 2008, 2018

Megállapítható, hogy 2018-ban az idősek társadalmi aktivitása szinte minden vizsgált dimenzióban meghaladta az egy évtizeddel korábbi értékeket. Kiemelkedő érdeklődés mutatkozik a vallási közösségekhez tartozás iránt is. Figyelemreméltó továbbá, hogy a megkérdezettek mintegy ötöde rendszeresen vesz részt városi rendezvényeken.

Összegzés, lényegi megállapítások

Tíz év leforgása alatt a városban élő idősek egy új korcsoportja került a 65 év felettiek táborába. E csoport magasabb iskolai végzettségű, jobb kapcsolati hálóval rendelkező korcsoport, melynek aktivitása felülmúlja a tíz évvel korábban e korcsoportban talált lakosságét. Az idősek megélhetése, a lakás fenntartásával kapcsolatos kondíciói némiképp javultak. A háztartások felszereltsége lényeges változáson ment keresztül. A használati eszközök közül kiemelendő a mobiltelefont, az internetet, valamint a személygépkocsit használók arányának növekedése, ez azért is fontos, mert ezek az eszközök segíthetik az időskorú tájékozódását, mozgását, információkhoz, kapcsolatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférését.