Arcok és könyvek – Kutatóprogram a levéltárban
Arcok és könyvek a történettudomány köréből című évtizedes programsorozat zárult hétfőn a megyei levéltárban. 2011-ben egy könyvtári TÁMOP program keretében indult a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a rendezvény, melynek az volt a célja, hogy megismertessék a történelmi irodalmat az olvasókkal. Így került sor 70 előadásra, melyek a pandémia idején az online térben voltak elérhetőek, és ma is láthatják a levéltár közösségi oldalán.
Az Arcok és könyvek sorozat zárórendezvényen a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár mutatkozott be a megyei levéltárban. Szó volt itt a 20. század történetkutatásának irányairól, de az intézetben őrzött kárpótlási iratok és szóbeli visszaemlékezések, az oral history dokumentumai is a hétfői témák között szerepeltek.
„Nemcsak a 20. századdal foglalkoztunk, hanem igyekeztünk egészen a 16. századtól azokat a kiadványokat bemutatni, amelyek újdonságot hoznak a történettudományban. Bár főképpen a szabolcsi történetírókra koncentráltunk – mint pl. Valuk Tibor vagy Takács Tibor –, akik bemutatkozhattak, de nemcsak a helytörténettel foglalkozó munkák voltak a fókuszban, hanem pl. olyan országos köztörténeti munkák is, mint amivel Szakály professzor is foglalkozik, Trianon kérdése” – tájékoztatott Kujbusné dr. Mecsei Éva, a megyei levéltár igazgatója.
A Veritas Történetkutató Intézet három kutatócsoportot és egy levéltárat fog össze. Korban a dualizmus időszakában indulnak, és napjainkig dolgoznak a dokumentumokkal. A forrásalapú történetírás mellett új irányzatokat is bemutatnak három sorozatban megjelenő kiadványaikban. Mindez vélhetően megváltoztatja történelmi szemléletünket, árnyalhatja ismereteinket.
„Én azt gondolom, hogy mindenkinek megvan a saját 20. százada. Azt szoktam mondani, lehet, hogy furcsán hangzik, vegyük a börtönt. Egy időben van ott a börtönőr és a rab, és ha megírják a történetet, nem ugyanaz. Azt gondolom, hogy ezt a szabadságot mindenkinek meg kell adni. Azon nehezen vitatkozhatunk adott esetben, hogy 1941. június 27-én Magyarország hadba lépett a Szovjetunió ellen. Hogy milyen út vezetett oda, miért következett be, az egy másik kérdés. Nem mondhatunk mást arról, hogy a trianoni békediktátum az akkori Magyarország területének – Horvátország nélkül – mintegy 2/3-át csatolta el, és a magyar nemzetiségű lakosság több mint egyharmada került a határon túlra. Hogy milyen út vezetett Trianonhoz, mennyiben volt ezért „felelős” az akkori magyar társadalom, vagy a döntéshozók, a nagyhatalmak mennyire érvényesítették a saját érdekeiket, vették figyelembe a később szomszédossá vált országok elképzeléseit, az egy másik kérdés” – fogalmazott prof. dr. habil Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója.
Az utakon, az értékelésen lehet vitatkozni – fogalmaz Szakály Sándor –, de a tényeken nem. A rendszerváltás után szabadon publikálhatnak a történészek, bár nem mindegy, mit emel ki és mit mellőz a szakember az adott szövegkörnyezetben. A hétfői témákat elemezve említi a megyei levéltár igazgatója, hogy a Veritas Történetkutató Intézet levéltára kapta meg a régi kárpótlási hivatal iratait. Azokat, melyeket az ügyfelek nyújtottak be az otthon vagy a levéltárban fellelhető dokumentumok szerint.
„Ezek a kárpótlási iratok kerültek be az ő levéltárukba, egy olyan oral history gyűjtemény mellé, mely főképpen a 20. századdal foglalkozik. Igazándiból két nagy csoportot lehet elkülöníteni a levéltár irataiban. Az egyik a kárpótlási irat, amit különben most is lehet kérni. Ha valaki kárpótlásért fordul hozzánk, annak tanácsoljuk, ha nincsenek meg a dokumentumai, nyugodtan keressék fel a Veritas Történetkutató levéltárát, mert ott, a korabeli kárpótlási iratokból tudnak a segítségére lenni” – mondta a megyei levéltár igazgatója.
Hiteles és teljesnek mondható az ott fellelhető iratanyag – mondják a szakemberek. Az Arcok és könyvek sorozat előző előadásait – a záróprogrammal együtt – megtalálhatják a megyei levéltár közösségi oldalán.
