Késõbb újabb alapítások történtek Magyarországon, Nyíregyházán Énekes János prelátus-kanonok hívására 1929-ben telepedtek le.

A közösség egyik legfontosabb hivatása az oktatás-nevelés volt. Városunkban ennek a szolgálatára több intézményt is felállítottak. Elsõként egy nõi felsõkereskedelmi iskolát nyitottak 43 növendékkel, majd 1930-ban elemit és leánylíceumot alapítottak. Elsõ otthonukat egy Madách utcai polgári házban alakították ki, majd 1931-ben átköltöztek a Széchenyi utcai úgynevezett Gencsy-házba. A képünkön is látható épületet Novák Gyula vármegyei jegyzõ építtette Kéry Gyulával 1899-ben, késõbb Gencsy Albert kislétai földbirtokos vette meg. Az Angolkisasszonyok 1931-ben vásárolták meg és alakították át iskolai célokra. A város 100 ezer téglás adományának köszönhetõen is, 1932 nyarán a líceum céljait szolgáló épületet emeltek négy osztállyal és igazgatói irodával. Az internátusi tanulók elhelyezésérõl 1933 szeptemberétõl pedig a Komjáthy családtól bérelt, majd megvásárolt épület szolgált. Ezt Komjáthy Kázmér ügyvéd építtette 1922–23-ban Kovács Dezsõ tervei szerint, ifj. Tóth Pál kivitelezésében.
Az Angolkisasszonyok által mûködtetett oktatási intézmények céljaként azt tûzték ki, hogy „a reá bízott leánykákat vallásos és hazafias szellemben, mûvelt, finomlelkû, életre való nõkké” neveljék. E munkát segítette az alapító fõnöknõ, Mater Lengyel Júlia (1938-ig, ekkor visszahelyezték Egerbe, ott hunyt el 1946-ban) és az igazgató Mater Tauffer Ilona is. A rend tagjai 1948-ig tevékenykedhettek, ekkor iskoláikat országszerte államosították.

(Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)