Amiről az utcák mesélnek... - A sóstóhegyi országzászló 1.
Az Országzászló Mozgalmat Urmánczy Nándor örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő hirdette meg 1925-ben.
A mozgalom ihletője az a trianoni békediktátumból fakadó fájdalom volt, amelyet az elcsatolt területek miatt érzett minden magyar. Ezt fejezte ki az ország több mint ezer településén állított országzászlókon a félárbócra engedett lobogó. Az első Ereklyés Országzászlót 1928. augusztus 20-án avatták fel Budapesten, a Szabadság téren. Városunkban ma egy tér őrzi emlékét annak az országzászlónak, amelyet Osváth Imre készített és 1934-ben lepleztek le. Az országban talán az egyik utolsóként emelt ilyen mementó lehetett a sóstóhegyi, amelyet 1944. július 2-án állítottak.
Sóstóhegy hegyközség alapításának 50. évfordulóját kötötte össze az országzászló emelésével. Így a Nyírvidék az esemény beharangozásakor arról is beszámolt, hogy a „jelenlegi Sóstóhegyen futóhomok s terméketlen talaj volt, hol a birka is alig találta meg napi eledelét”. Szőlővel való betelepítését a Hegyalját az 1880-as évek második felétől pusztító filoxérajárványnak köszönhette. Kosinszky Viktor tarcali szakiskolai igazgató, a filoxéra pusztítását követő magyarországi szőlőfelújítások megszervezője és irányítója, többek között ezt a területet jelölte ki szőlőbetelepítés kísérletére. A lap felsorolja azoknak a birtokosoknak a nevét is, akik a betelepítésben részt vettek: Nyíry Bertalan, Malonyay Ferenc, Várallyay Ferenc, Matolcsy Béla, br. Rotkugel Arnold, gr. Szirmay Alfréd, Szirmay Géza, Szalay Béla, majd br. Surányi Ferenc, Ferber Béláné, Hermann Lajos, Hermann Sándor és Dunyanovics Istvánné. Nekik is köszönhető, hogy 50 év alatt elismertté vált Sóstóhegy szőlő- és gyümölcstermesztése, amit szeszfőzdéje, gyümölcsfeldolgozója és pincészetei is hirdettek.
A régi sóstóhegyesiek még emlékeznek azokra a dombokra, amelyekre 1894-tõl szőlőültetvényeket telepítettek. Ezeket a dombokat hordták el akkor, amikor a helyükön házhelyeket parcelláztak ki és sorra épültek fel a lakóházak.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
