Az első tüzérek 1920 augusztusában érkeztek Nyíregyházára. Ekkor a tüzérosztály két ütegét még a lovassági laktanyában helyezték el, csak 1930–31-ben költöztek át a története során már több felújítást megért Honvéd utcai laktanyába, amely a továbbiakban tüzérlaktanyaként üzemelt. A magyar királyi 6. honvéd tüzérosztály 1930-ban Gábor Áron nevét vette fel. A két világháború között városunkban állomásozó tüzérek körében is nagy tisztelete volt Szent Borbálának, akit ők is a védőszentjüknek tartottak. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2022. december 2-ai számában.)

A szent vértanú emléknapjára szolgálatmentességet rendeltek el és ünnepi mûsorral emlékeztek. Színhelyül általában a feldíszített Korona nagyterme szolgált, de tartottak ünnepséget az iparosok székházában is. Szokássá vált, hogy a tüzér tisztek és altisztek Szent Borbála életét idéző színdarabokat mutattak be, valamint alkalmi versekkel és szavalókórusokkal is emlékezetessé tették ezt a napot, de nem maradhatott el a Trianont követő magyar feltámadásba vetett hit kifejezése sem. Nagy derültséget keltettek a tüzérek körében a Borbála-tekercsek, amikor a krónikás egy hosszú papírszalagról olvasta fel azokat a tréfás rigmusokat, melyekben minden tüzérről összefoglalták közismert fogyatékosságát, hibáját, a gyakorlatokon elkövetett baklövéseit, vagy a kimenők, szabadságok alatti ismert kalandjait.

Az ünnepi este talán legemlékezetesebb pontja volt, amikor élőképben jelenítették meg Szent Borbálát, aki egy sajátos rituálé keretében, karddal vagy pálmaággal felavatta az új tüzéreket, valamint tiszteletbeli tüzérré, vagy tiszteletbeli főtüzérré fogadta a város társadalmi és közéleti vezetőit, akik előszeretettel jelentek meg ezeken az ünnepségeken. Ünnepi vacsorával és tánccal zárták a vértanú emléknapját, amely „nemcsak az összetartozás és a bajtársiasság érzületét erősíti a tüzérfegyvernem katonái között”, hanem „feltétlen kötelességteljesítésre tanít és a keresztény hit legyőzhetetlen erejét példázza”.

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész

www.emlekjelek.hu