Amiről az utcák mesélnek - Nyíregyháza „országos hírű főrabbija” 2.

Amiről az utcák mesélnek - Nyíregyháza „országos hírű főrabbija” 2.
Így vette kezdetét papi szolgálata Nyíregyházán.

Dr. Bernstein Béla ünnepélyes beiktatásának napja este a Korona nagytermében tartott, mintegy négyszáz fős bankettal ért véget. A köszöntők sorában Paulik János evangélikus lelkész kifejezte szimpátiáját „új kollégája” iránt, akivel együtt munkálkodhatnak a városra jellemző vallási felekezetek közötti béke ápolásán.

Így vette kezdetét papi szolgálata Nyíregyházán annak a férfinak, aki Várpalotán született 1868. január 7-én, aki Lipcsében lett bölcsészdoktorrá, akit 1892-ben Budapesten avattak rabbivá, és aki a szombathelyi főrabbiságot hagyta ott a nyíregyháziak hívására. A dolgos hétköznapok során bebizonyosodott, hogy jó döntés volt a főrabbivá választása, hiszen Bernstein nem csak hittársai, hanem városa javát is szolgálta. Az egyik virilis tag megbízottjaként már 1912-tõl tagja a városi képviselő-testületnek, majd 1917-ben õ lesz az első pap városunkban, akit képviselővé választottak és az újraválasztásoknak köszönhetően majd csak a zsidótörvények fosztották meg mandátumától 1942-ben.

„Amilyen rajongó lélekkel, telve idealizmussal áll a szószéken, ugyanolyan lelkes odaadással szolgál minden közügyet. Fanatikusa az igazságnak, a jónak, a szépnek” – írták róla a Nyírvidékben 1932-ben, amikor a papi működése 40. évfordulójának megünneplésére készültek. Ekkorra már több jótékonysági és kulturális egyletben vállalt szerepet, szívügye az oktatás és aktív volt városi képviselőként is. Javasolta például, hogy a város helyezzen el ismertető táblákat a nemzetünk vagy városunk nagyjairól elnevezett utcanevek mellett, s nevéhez fűződik a zsidó kórház létesítésének a gondolata is. Mindezek mellett országosan elismert hittudós és történész tevékenységet végzett. Legismertebb művében, amelyhez Jókai Mór írt előszót, a magyar zsidók 1848-1849-es szerepvállalását mutatta be.

1944-ben õ is hittársai sorsában osztozott: bibliájával vonult a gettóba, majd onnan az auschwitzi haláltáborba. Nevét ma városában tér, a lakóháza előtti botlatókő, a zsinagógában emléktábla és sokak emlékezete őrzi.

 

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)