Amiről az utcák mesélnek… - A Hősök temetőjének alapítása
Május utolsó vasárnapja 1924 majd 2001 óta a Magyar Hősök Emlékünnepe. Ekkor szerte az országban első világháborús emlékművekhez és katonai sírokhoz zarándokolnak az emberek, hogy emlékezzenek és elhelyezzék a kegyelet koszorúit, virágait. Nyíregyházán erre a Hősök temetőjében is van lehetőség.
A barakk-kórházba 1914. október 21-én érkezett meg a sebesültek első szállítmánya. A kórházban elhunytak számára 1914 novemberében még a déli, ún. „alvégesi” temetőben jelöltek ki egy külön parcellát. Ez azonban csak ideiglenesnek bizonyult, mert 1914/15 fordulójától kezdve már a barakk-kórház déli kerítése mellett, a régi, 1913-ban bezárt nyugati (vasúti) temetőnek a síneken túli részén kialakított temetőben temették el a barakk-kórház halottait.
A kassai katonai parancsnokság azzal a kéréssel fordult a város polgármesteréhez, hogy „az összes hősi halált halt katonák egy temetőben helyeztessenek végleges nyugalomra és ez a temető a polgári temetőktől teljesen elkülönítve a «Hősök temetője« címet viselje”. Balla Jenő polgármester a kérés megtárgyalására egy értekezletet hívott össze a városházára. Az 1916. augusztus 10-én tartott megbeszélésen a polgármester előterjesztette, hogy a katonai kérésnek a legalkalmasabb a barakk melletti temető volna, ahová át lehetne szállítani a többi temetőkben eltemetett katonákat is. A város e temető területének a bővítését is vállalná. Nyíregyházán akkor már mintegy 1500 katona volt eltemetve, ebből 1150 a barakk-kórház melletti temetőben, 320 pedig a déli és az északi temetőkben. A parancsnokság további kérése volt, hogy a létesítendő temetőt kerítsék körbe, a sírokat gondozzák és emeljenek egy emlékoszlopot.
Az értekezlet döntéseinek megfelelően a város képviselő-testülete az 1916. augusztus 18-án tartott közgyűlésen egyhangúlag elhatározta, hogy a barakk mellett már meglévő temetőt, valamint a bővítéshez még szükséges területet a már eltemetett és eltemetendő hősök temetője céljára átengedi. Ezzel hivatalosan is létrehozták a Hősök temetőjét.
Ilyés Gábor helytörténész (www.emlekjelek.hu)
