Amiről az utcák mesélnek...

Az egylet tagságának növekvő száma miatt elhatározták a bérbe vett épület bővítését. Így építettek fel a Takarékpénztár tulajdonában lévő épület telkén egy új nagytermet és egy kisebb szobát 1893-ban. A következő évben a tulajdonos bevezette az épületbe az elektromos világítást. Minden munkálat azt a célt szolgálta, hogy a tagság részére barátságos, otthonias légkört teremtsenek, ahol megelégedéssel tölthetik el szabad idejüket.

A Kaszinó vezetőségének körében többször felmerült egy saját helyiség szerzésének a kérdése, de ezt nem sikerült megvalósítani. Ezért 1907-ben a meglévő helyiségek átalakítását tűzték ki célul, azonban ez is hamarosan lekerült a napirendről. A város 1926-ban egy nagyon előnyös egyezséget ajánlott az egyletnek: a házas­belsőségeiért cserébe az ott felépítendő palotában „örök időkre legfeljebb 890 négyzetméter alapterületű helyiséget biztosít” egyéb kötelezettségek (fűtés, világítás) vállalása mellett. A gazdasági nehézségek miatt új palota ugyan nem épült, de Várallyay Sándor tervei alapján és ifj. Hogyan Mihály kivitelezésében az épület kívül és belül is megújult, éppen a Kaszinó alapításának a századik évfordulójára, 1932-ben.

A megújult épület társalgójában a főfalon a kormányzó, valamint Széchenyi István, az olvasótermében Kossuth Lajos és Meskó László olajfestményeit helyezték el. E terem két új portréval is gazdagodott, Kállay Miklós és Péchy Gyula volt egyleti elnökök képeit Járossy Gyula készítette el. Két nagy kártyaszoba, billiárdterem, büfé, valamint külön szárnyon a 2700 kötetes könyvtár volt található. A belső kiképzés és berendezések munkáit kiváló helyi mesterek végezték: Kubala festő, Ilauszky építőmester, Estók építő asztalos, Mezey Kálmán szerelő, Oláh Zsigmond műasztalos, Naményi asztalos, Kiszely kárpitos, Papp László kelmefestő, Schwarcz üvegfestő és csiszoló, Suhanesz Lajos bútorasztalos.

Egykori könyvtárát és billiárdtermét mozivá alakították át, ahol 1955-től a Gorkij mozi, a „kis bolhás” üzemelt. Az utolsó vetítést 1977. január 2-án tartották benne, majd lebontották, helyén a sávházat adták át 1980-ban.

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu