Városunkban sokáig a különböző egyletek könyvtárai biztosították tagjaik számára köteteikkel az olvasás lehetőségét. (Megjelent a Nyíregyházi Napló augusztus 10-ei számában.)

Ilyen volt például a Polgári Olvasó Egylet és a Nyíregyházi Kaszinó is, amelyek különböző társas összejöveteleken befolyt adományokkal is igyekeztek állományukat gyarapítani. Az első érdemleges hír a vármegyei könyvtárról 1890-ből származik, amikor

Kállay András főispán egy gyűjtést kezdeményezett Kossuth Lajos legújabb iratainak a megszerzésére, s megígérte, hogy az így:

nyerendő tiszteletpéldányt a létesítendő vármegyei könyvtárnak fogja adományozni.

Eredetileg a Szabolcs Vármegyei Törvényhatósági Könyvtárat 1898 őszén, a Bessenyei-szobor leleplezésekor adták volna át a vármegyei múzeum megnyitásával együtt. Azonban Erzsébet királyné halála miatt csak 1899. május 9-én gyarapodott egy szoborral és két közművelődési intézménnyel megyénk, városunk.

E két intézmény 1928-ra már:

olyan számottevő kiindulási bázisa a tudományos kutatómunkának, hogy előbb-utóbb pezsdülő tudományos életre számíthatunk vármegyénk központjában.

A könyvtárat ekkor Gaál István tanár gondozta. Az ő feladata volt annak az adománynak a leltárba vétele is, amely gróf Dégenfeld Pál téglási földbirtokos nevéhez fűződik, aki több mint ötezer kötetes nyírbaktai könyvtárát ajándékozta a vármegyének 1928-ban. Ezzel a könyvtár állománya 11 195 kötetre gyarapodott. Ezt a vármegyei könyvtárat tekinti jogelődjének a mai megyei és városi könyvtár, amely 1952-ben létesült az előbbi gyűjteménnyel korábban összevont Városi Könyvtár és a Nyíregyházi Könyvtár egyesítésével. Otthont előbb egy Benczúr téri (akkoriban Sztálin tér) államosított magánházban kaptak (képünkön), majd 1975-ben birtokba vették a Paulinyi Zoltán építész tervei alapján készült épületet.

A Móricz Zsigmond nevét viselő könyvtárat Balázs Tibor tervei alapján átépítették, bővítették. A felújított könyvtár 2005. december 1-től várja a művelődni, a szellemi és kulturális feltöltődésre vágyókat. A sok kincset őrző Helyismereti Gyűjteménye a Nyíregyházi Települési Értéktár része.

Ilyés Gábor helytörténész