Állatságok, avagy tévhitek az állatvilágról

„A teve púpjában vizet tárol”

Mind az egypúpú, mind a kétpúpú teve púpjában valójában nem víz, hanem zsírszövet van, amelyet bőséges időben elraktároz, ínségesebb időben lebont. A zsírok biológiai bontása során nemcsak energia keletkezik, hanem melléktermékként víz is, melyből az állat fedezni tudja a vízszükségletét, ráadásul a púp hőszigetelő hatású is.

„Lusta, mint a lajhár”

A lajhárok a lustaság szimbólumai, bár lassúnak valóban lassú állatokról van szó, lustának semmiképpen nem titulálnánk ezeket a vendégízületes állatokat. Lassú mozgásukat egyrészt alacsony energiatartalmú táplálékuknak köszönhetik – mely jórészt levelekből áll –, másrészt pedig lassú anyagcseréjüknek, melynek sebessége mindössze 40–45 százaléka a hasonló súlyú állatoknak.

Oviedo y Valdes 16. századi krónikás azt írta, hogy soha nem látott még a lajhárnál haszontalanabb s csúfabb teremtényt... Valójában azonban ezek a különleges külsejű állatok – kik idejük java részét fejjel lefelé függeszkedve, görbe karmaikkal kapaszkodva töltenek – tökéletesen alkalmazkodtak a fán lakó, levélevő életmódhoz, s ezzel mind az egymás közötti versengés, mind a ragadozók támadását jelentéktelen szintre csökkentették, ráadásul az óvatos előrehaladás a lombok közötti elrejtőzését is segíti. Alvásigényük sem kirívó, a természetben naponta mintegy 10 órát alszanak, így például az oroszlánok is bőven túltesznek a rossz hírbe hozott lajhárokon.

„Bölcs, mint a bagoly”

Nincs olyan nép, melynek mitológiájában ne vált volna jelképpé a bagoly.

Az ókori görögök a bölcsesség és az igazságos harc istennőjét, Athénét – akinek a bagoly volt a szent madara – „bagolyszeműnek” nevezték, így a görög mitológiában egyértelműen a bölcsesség és tudás megtestesítői.

[REKLAM]

A bagolyfélék szimbolizálhatnak mindent, ami az éjszakai életmódjára utal. Egyes kultúrákban a rossz, gonosz és démonikus erők szimbólumai, máshol a jóságé, okosságé és a gyógyító erőké. A magyar hiedelemvilágban is halált kiáltó madárként szerepelnek, de később a költészetbe is gyakran vonultak be vészmadárként. A babona szerint, ha valakinek a házára rászáll a kuvik és ott megszólal, oda hamarosan megérkezik a halál.

Az európai kultúrkörben a babonák ellenére, a bagoly általában a bölcsesség megtestesítője. Napjainkban olyan mesékben utalnak eme tulajdonságára, mint a Micimackó vagy a Doktor Bubó.

Dr. Louis Lefebvre kanadai tudós intelligenciamérése alapján a madárvilág képviselői közül a varjak és a szajkók az igazi „elmebajnokok”, utánuk következnek a sólymok, de jól teljesítettek más ragadozó madarak, a gémek és a harkályok is. A baglyok nem jutottak dobogós helyre.

„Az elefánt nehezen tanul és könnyen felejt”

Mivel az elefántfajoknak van a legnagyobb agyuk a szárazföldi emlősök között és több kutatás is bebizonyította már, hogy sosem felejtenek el egyetlen arcot sem, akivel életük során kapcsolatban álltak, ez a szólásmondás téves, hiszen pontosan fordítva igaz, az ormányosok könnyen tanulnak és nehezen felejtenek. Ezt a Nyíregyházi Állatpark vastagbőrű állatai is bizonyítják nap mint nap, akiket gondozóik naponta tréningeznek.

„Az orrszarvú tülke potencianövelő szer”

Az orrszarvúfélék tülke a lovak patájához és az emberi körömhöz hasonlóan főként keratinból, kalciumból és melaninból álló szaruképződmény, melyben nincs semmilyen csodaszer. Így nem gyógyhatású porrá őrölve sem, ennek ellenére a keleti tradicionális gyógyászatban még mindig használják láz- és fájdalomcsillapítóként, illetve afrodiziákumként. Mivel a szinte aranyárban mért orrszarvak iránt még napjainkban is óriási igény van, Dél-Afrikában napi két orrszarvút ölnek meg orvvadászok az állat szarváért...

„A strucc homokba dugja a fejét”

A tévhit szerint a világ legnagyobb testű madara, veszély esetén homokba dugja a fejét. Ha belegondolunk, s ez a mítosz igaz lenne, akkor az állat megfulladna. A világ leggyorsabb madarának nincs szüksége ilyen védekezésre, hiszen nagyon gyorsan reagál a veszélyre; vagy felveszi a harcot erős rúgásaival (mely egy oroszlánt is megtántorít), vagy 40 kilométer/órás sebességgel elszelel.

A tévedés valószínűleg onnan ered, hogy más madárhoz hasonlóan a strucc is köveket nyel, hogy azok a gyomrában segítsék a durva táplálék megemésztését, a kavicsokat pedig nem szedhetik máshonnan össze, mint a talajról. Ráadásul a talajgödörbe rakott tojásaihoz is gyakran lehajtja a fejét, így távolról úgy néz ki, mintha a föld alá dugná a fejét.