Akiknek a rockabilly örök – Nyíregyházán koncertezett a Mystery Gang

Akiknek a rockabilly örök – Nyíregyházán koncertezett a Mystery Gang

– Milyen gyakran jártok itt, az ország keleti részén koncertezni?

– Az ország keleti részén elég gyakran járunk, és Nyíregyházán is gyakran megfordultunk főiskolai és egyéb klubokban, rendezvényeken, úgyhogy amikor jöttünk, egyből ismerős volt a bevásárló központ előtti rész. Félálomban voltam, amikor érkeztünk, de hallottam, hogy a fiúk mondják: „Te! Itt játszottunk. Itt volt a színpad felállítva." Úgyhogy itt is jártunk már, és ismét nagy örömmel jöttünk Nyíregyházára.

– Ha jól tudom, nem rég mutattatok be a közönségnek új számokat, például a Mintha egy macskaszem címűt? Egy új albumra készülnek ezek a dalok?

– Igen, egy új lemezen dolgozunk, ami heteken belül el fog készülni, és új videoklippel is kijövünk. A mai koncertre is hoztunk két olyan dalt, amit még sohasem játszottunk. Az egyiknek az a címe, hogy Izzó szempár, a másiknak pedig Mit gondolsz, meddig tart?. Úgyhogy nagyon várjuk az estét, és azt, hogy a közönség hogyan fogadja majd az új dalokat.

– Azt tudjuk, hogy rock and roll és persze a rockabilly is örök. De Te mégis, hogy látod a jövőt, akár a zene, akár a zenekar szemszögéből?

– Érdekes ez a XXI. század, mert sose gondoltam volna, amikor tizenegy-két évesen a Mystery Ganget elkezdtük kitalálni Singerrel és a barátainkkal, hogy majd egyszer nagy zenekart csinálunk. Azt meg pláne nem, hogy rockabilly bandát. Persze a rockabilly megszállottjai voltunk már akkor is, egy évvel később már nagybőgőt tartottunk a kezünkben. Így visszanézve már ez önmagában hihetetlen a számomra. A napokban hazamentem a szüleimhez, és egy régi fénykép került a kezembe, amin 13 éves vagyok, Singer pedig 14. Már azon a fényképen nagy rockabilly szerkóban vagyunk, a hajunk belőve, Singeren egy nagy bőrdzseki, rajtam egy nagy piros kabát Americano felirattal, és valami nagybőgőt fogunk. Akkor sose gondoltuk volna, hogy így, a XXI.századra ez a kultúrkör nem csak, mint zene kezd ismét divatba jönni, hanem ez az egész stílus újra visszatér. A tetoválásokban, a frizurákban, a ruházatban... Szerintem ez nagyon klassz dolog. Érdekes megfigyelni, hogy időről-időre újra előjönnek a régi trendek, persze mindig egy kicsit hozzátéve, egy kicsit elvéve a dolgokhoz. Mindig egy kicsit változtatva, megújítva az eredetit, de megőrizve a lényeget.

– Akkor ezek szerint ismét aktuális mondanivalója van a rockabillynek. Mi lenne ez?

˜– Az, hogy érezd jól magad, ha tovább nem, legalább arra az 1 óra 30 percre, amíg a koncert tart. Amíg ott vagy egy Mystery Gang koncerten, addig felejts el minden jót, minden rosszat, csak élvezd a zenét és a társaidat, akivel lehet, hogy a körülötted álló emberekből egyet sem ismersz, de legyenek a barátaid, avagy se, mégis elfogadod őket és együtt örültök. Különbözőek vagyunk ugyan, de legalább addig, arra a kis időre együtt gondolkodnak, és együtt dobban a szívük. Aztán, ha ezt tovább tudjuk vinni a hétköznapokba, vagy ne adja Isten, egy-két hét vagy hónap múlva, vagy akár egy-két év múlva is vissza tud emlékezni és felkiált: „Hú, emlékszel Manyikám? De jó volt!" – akkor azt hiszem, valami nagyon nagyot adhatunk. Minden koncerten ezzel a gondolattal állunk a színpadra, és nagyon szeretnénk mindenkinek örömet szerezni, adni egy kis töltést a hétköznapokhoz.

– És ez működik külföldön is? Egyáltalán lehet azt mondani, hogy van különbség a hazai és külföldi közönség között, vagy azt, hogy inkább a fiatalok vagy a „nosztalgiázó" korosztály jár a koncertjeitekre?

– Külföldön és belföldön is nagyon vegyes a közönség. Az az érdekes, hogy a közönség mindenütt nagyon jó és nagyon szeret minket, és mi is nagyon szeretjük őket. Azt figyeltük meg, hogy teljesen mindegy, hogy itthon játszunk vagy éppen New York-ban vagy Kijevben, hogy a két legszélsőségesebb példát mondjam, a közönség mindig olyan, ahogy Te fogadod őket. Ha szeretettel fogadod őket – és mi nagyon humánus, emberközpontú zenekar vagyunk –, akkor a közönség is nyílt szívvel és szinte tiszta tekintettel fogad. Mindig azt kapjuk vissza, amit adunk. Én még hiszek az ilyen romantikus, humánus gondolatokban. Hiszem azt, hogy ha nagyon szeretjük az embereket, akkor szeretetet kapunk cserébe. Ez mindig működik, talán azért, mert ezt az emberek érzik rajtunk. Érzik, hogy mi örömmel csináljuk azt, amit csinálunk.

– Mi a helyzet a filmmel? A rendkívül sikeres Made in Hungária óta kaptál újabb szerepajánlatot?

– Nagy dologra készülünk, amiről hamarosan mindenki értesülhet. Erről most nem szeretnék többet elárulni, nehogy kifecsegjek valami titkot. Legyen elég annyi, hogy az együttes életében egy fantasztikusan nagy dolog készülődik, és a Mystery Gang, valamint a film kapcsolata a közeljövőben még szorosabb lesz.

(A koncert a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg.)

Rendes Bendegúz