A város első emlékjele: az evangélikus nagytemplom kronosztikonos emléktáblája
Igaza van Váci Mihálynak, amikor úgy fogalmaz, hogy a városnak nincsenek „régi műemlékei királyi lábnyomokkal”. Nyíregyháza időrendben elsőként felállított emlékjele mégis egy uralkodóhoz köt bennünket.
Ha látni szeretnénk, akkor az evangélikus nagytemplomhoz kell zarándokolnunk, hiszen annak a hátsó, keleti oldalán, a sekrestye bejárata fölött látható az a kőkeretbe foglalt márványtábla, amelynek felirata II. Józsefnek állít emléket. A táblát eredetileg a templom főbejárata fölé helyezték, csak később tették át a mai helyére. A felvilágosult abszolutizmusáról híres kalapos király sok rendeletet adott ki uralkodásának tíz éve alatt, ám az ország protestáns vallást követő lakói, köztük a nyíregyházi evangélikusok is, különösen egynek örültek, az 1781-ben kiadott türelmi rendeletének, amely többek között templomépítést engedélyezett a számukra.
Hiába ígért gróf Károlyi Ferenc az 1753-as telepítési pátensében a betelepülőknek szabad vallásgyakorlatot, azt biztosítani nem tudta, ehhez ez a császári rendelet kellett. Az egyházközség 1782-ben már el is küldte az építésre vonatkozó kérvényét, ám azt a Helytartótanács visszautasította azzal, hogy a tervek túl nagy és díszes templom építéséről szólnak. Így 1783 nyarán már egyenesen az uralkodóhoz folyamodtak: „szilárd anyagból templom és torony építhetéséért, haranghasználatért, nemkülönben két lelkész és három tanító alkalmazásának engedélyezéséért” esedeztek. (Bár a rendeletben a toronyépítésre még tilalom vonatkozott, ám ők ennek figyelmen kívül hagyását kérték!) Most már az alispán és a megye képviselői is pártolták kérésüket, így az udvar végül engedélyezte az építkezést, amely 1786-ban sikerrel is járt.
A márványtábla latin nyelvű felirata egy kronosztikont is rejt magában. Ha a kiemelt nagy betűket római számokként összeadjuk (1507+9+272), 1788 jön ki. Ekkorra készült el a templom teljes berendezése. A felirat fordítása pedig: „Ez az imádság háza, amelyet József király engedélyével az evangélikusok állítottak”.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
