A Móricz Zsigmond Színház az új évadban az Úri muri bemutatójával emlékezik névadójára

A Móricz Zsigmond Színház az új évadban az Úri muri bemutatójával emlékezik névadójára
Fotó: Móricz Zsigmond Színház

A Móricz Zsigmond Színház a 2019-20-as évadban az Úri muri új bemutatójával emlékezik meg névadójáról, a 140 éve született Móricz Zsigmondról.

Száznegyven évvel ezelőtt, a családi hagyomány szerint június 29-én, az anyakönyv bejegyzése alapján július 2-án, a Szabolcs-Szatmár megyei Tiszacsécsén született Móricz Zsigmond. Ez áll róla a lexikonokban, olvashatjuk róla ma is, minden évfordulós napon. A száraz szavak és adatok azonban csak keveset sejtetnek abból, milyen mélységig kötődött a később már Pesten és Leányfalun, sikeres íróként alkotó Móricz ehhez a vidékhez, milyen ihlető forrásai voltak írásainak az itt átélt jó és rossz élmények, az itt hallott szavak, itt felfedezett érzések és gondolatok szövevénye.

Móricz ízig-vérig kelet-magyarországi író maradt a „nagyváros dzsungelében” is –ennek a földnek, ennek az egyszerre gyönyörű és szívfájdító tájnak a fia volt és maradt mindvégig, nem hiába viselte önállóan indított folyóirata is a Kelet Népe címet. Innen fakadt jellegzetes, ízes stílusa, ebből a földből sarjadtak gazdag szövetű, hatalmas szenvedélyeket szikár szemérmességgel rejtő, és a végén lavinaszerűen felfakasztó történetei, egy tömbből faragott, érzéki pontossággal megrajzolt, minden olvasóban nyomot hagyó férfi- és nő alakjai. Árnyalt lélekelemzéssel megformált írásai gyakran görög sorstragédiákat rejtenek, miközben senki nála jobban nem tudta alkalmazni azt az igazán „aromás” népi humort, ami ennek a vidéknek jellegzetessége, akár az ételeket megízesítő pikáns fűszerek. Móricz egy életen át büszkén ragaszkodott gyökereihez, származásához, miközben önkritikusan vizsgálta annak árnyoldalait is. Egyszerre volt pontos, elemző bíráló, és hazájához szenvedélyesen ragaszkodó patrióta. Drámáit is ez a kettősség, az élő, vibráló, kérdező, olykor vádló szenvedély, és az élet kíváncsi, mohó, nem lankadó szeretete hatja át. Miközben írt, igazi varázsló volt: műveinek minden sorából árad a bizonyosság, amit ő maga fogalmazott meg a legszebben:

A lélek titkainak birodalma ott kezdődik, ahol a látható világ végződik.

 

Forrás: Móricz Zsigmond Színház