A Központi Statisztikai Hivatal elkezdte az agrár adatgyűjtést
Az ország 354 településén, mintegy 21 ezer egyéni gazdaság részvételével kezdte meg november 15-én a Központi Statisztikai Hivatal az agrár adatgyűjtést. A gazdák november 25-ig online, azt követően pedig december 15-ig összeírók segítségével, személyesen vagy telefonon válaszolhatnak a kérdésekre.
A KSH mostani adatgyűjtése illeszkedik a félévenkénti összeírások sorába, hiszen hagyományosan júniusban és decemberben kérnek információkat. Ez alkalommal a 2021-es mezőgazdasági termelésről számolnak el a gazdálkodók. Az érintetteket e-mailben, vagy levélben tájékoztatják. A mintavétel kötelező, és a hazai 243 ezer gazdaságból nagyjából minden kilencediket érint. A 21 ezer kijelölt gazdaságból 3500 működik a megye 44 településén. Nyíregyházi címen is 200 vállalkozót érnek el. November 26. és december 15. között az online szakasz után személyes, illetve egyeztetett időpontban telefonos találkozásra is van lehetőség. Az összeírók betartják a járványügyi előírásokat, és fényképes igazolvánnyal érkeznek a házakhoz.
„A növénytermesztéssel kapcsolatosan érdeklődünk, tehát hogy mekkora területen, milyen volt a termésük. Agrotechnikával kapcsolatosan is kérdezünk, tehát hogy mekkora a műtrágyázott, istállótrágyázott, öntözött terület nagysága, illetve mennyi volt a kijuttatott mennyiség. Továbbá kérdezünk adatokat az állatállomány alakulásával kapcsolatban is, de a munkaerővel kapcsolatosan is teszünk fel kérdéseket. A mostani adatgyűjtésnek az a célja, hogy naprakész és pontos, részletes információkat adjunk a hazai és nemzetközi döntéshozók számára, illetve nemcsak nekik, hanem a gazdálkodók számára is” – tájékoztatott Tóth Péter, a KSH statisztikai tanácsadója.
Az összeírás során nyert információkat a KSH kizárólag statisztikai célra használja, más szerveknek és személyeknek nem adja át. Törvényi előírások garantálják az adatkezelés biztonságát. Összesített számok és tendenciák jutnak el csupán a megfelelő állami hatóságokhoz.
„Az adatainkat nagyon jól használják nemcsak az Európai Unió döntéshozói, hanem a hazai döntéshozók is. Hogy két példát említsek: 2023. január 1-jén lép majd életbe az a jogszabály, melyet a kormány hozott annak érdekében, hogy a generációváltást elősegítse. Ugye az elmúlt évben azt láttuk, hogy a gazdatársadalomban folytatódott az elöregedés, tehát egyre idősebbek a gazdák. Több mint harmaduk 65 év feletti, és ezt meglátva időszerűvé vált, hogy a gazdaságokat fiatalabbaknak adják át, ezt elősegíti majd az újfajta törvénykezés. Másik nagyon jó példa arra, hogy az adatainkat mennyire használják a döntéshozók, az az, hogy a precíziós gazdálkodás kapcsán is hoztak újfajta jogszabályokat” – fogalmazott Tóth Péter.
A precíziós, illetve a digitális gazdálkodás nem eléggé elterjedt a hazai mezőgazdaságban – mutatták a 2020-as teljes körű agrárcenzus adatai. Folyamatosak a fejlődést segítő támogatások és pályázatok – mondta a KSH tanácsadója, és aktuális példaként említette, hogy a sertés alacsony felvásárlási ára és a magas takarmányár miatt a gazdák támogatási lehetőségén dolgoznak most a kormányzat képviselői. Nagy baj lenne ugyanis, ha a veszteségek miatt kellene felszámolni több helyen az állatállományt!
