A ház- és lakásvásárlás sok buktatót és csapdát rejt magában. Lehet ugyanis, hogy ár-érték arányban megtaláltuk a legmegfelelõbbet, csak éppen annak felejtettünk el utánajárni, hogy: mi a helyzet a szomszédokkal? A rossz szomszédság ugyanis „török átok”, tartja a mondás, ami a valóságban nagyon elkeserítõ tud lenni... Hasonló problémával kereste meg szerkesztõségünket az egyik olvasónk, aki férjével társasházban él és már régi vágyuk, hogy kertesbe költözhessenek. Mint levelében leírta, elsõ körben azzal kellett szembesülniük, hogy nagyon magasak jelenleg az ingatlanárak Nyíregyházán, de ettõl még jobban meglepte, hogy milyen „szomszédaik” lehetnének. Hozzánk eljuttatott levelét részletében közöljük:

OLVASÓI LEVÉL

Kedves Napló!
...Nem is egy olyan kertes házat néztünk meg, amely minden szempontból tökéletes lenne, rendezett udvar, felújított ház, jó fekvés és meglepõ módon még az ára is túl tökéletes volt, de mire elmentünk megnézni, kiderült, hogy a szomszéd miatt nem tudja a tulajdonos eladni. Ez a szomszéd ugyanis beteges gyûjtögetõ. Szerintem már a házából sem tud kijönni, mert az ajtóban is lom van. Nem túlzás, bújócskázni lehetne az udvaron, a lomok között. Farönkök, zsákok, gyerekágyak, minden! Ha egyetlen egy ilyen esettel találkoztunk volna, nem akadok fenn rajta, de több is volt. Kérdem én, nincs erre semmilyen rendelet Nyíregyházán? Egyrészrõl sajnálom a tulajdonosokat, mert az ilyen szomszédok miatt sosem fogják eladni az ingatlanjukat, másrészt pedig az ekkora felhalmozott lom nem tûzveszélyes? Ha lángot kapna a szemét, az egész utca leéghetne. Miért nem tesznek ez ellen semmit sem? Már félve megyünk megnézni a következõ házat, vajon ott milyen lehet a szomszéd. Köszönettel: Egy olvasójuk

A témában megkerestük a polgármesteri hivatal igazgatási osztályát. Dr. Grósz Péter osztályvezetõtõl megtudtuk, az olvasó által ismertetett probléma vonatkozásában jegyzõi hatáskört a környezetvédelmi ágazati jogszabály határoz meg. Vagyis a hulladékról szóló törvény szerint a környezetvédelmi hatóság feladata, hogy a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállítására és kezelésére kötelezze azt a személyt, aki a kötelezettségének önként nem tesz eleget.

MI SZÁMÍT HULLADÉKNAK?

– A hasonló jellegû ügyek nehézségét az adja, hogy a hulladék mást jelent a szomszédnak és mást a hulladék felhalmozójának, és a hatóság sem állíthatja egy adott tárgyról egyértelmûen, hogy az hulladéknak minõsül – folytatta az osztályvezetõ. Más kérdés, hogy a felhalmozott lomok járványügyi kockázatot vagy tûzveszélyt idézhetnek elõ, mely kérdések megítélésére hatáskörrel a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal, illetve a katasztrófavédelmi hatóság rendelkezik.

KATASZTRÓFAVÉDELEM: MINDEN BEJELENTÉST MEGVIZSGÁLNAK

– A lépcsõházak tûzvédelmi ellenõrzése folyamatos, ezeknél az épületeknél a közös képviselõ feladata, hogy a tûzvédelmi házirendet elkészítse és kifüggessze. A családi házak esetében is vannak tûzvédelmi elõírások, így a tûzifa és egyéb éghetõ anyagok tárolása kapcsán. Minden egyes bejelentést egyénileg megvizsgálunk, melynek során ellenõrizzük az éghetõ anyagok tárolásának feltételeinek a meglétét, ugyanis ez több tényezõtõl függ. Az olvasó által leírt problémával kapcsolatosan nem érkezett panasz vagy bejelentés az igazgatóságunkra – tájékoztatta szerkesztõségünket Dóka Imre tû. fõhadnagy, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivõje.

HA KELL, MEGTESZIK AZ INTÉZKEDÉSEKET

– Nyíregyháza Megyei Jogú Város, tekintettel arra, hogy a hulladék elszállítására és kezelésére kötelezésrõl magasabb szintû jogszabály rendelkezik, helyi rendelettel szabályozást nem állapíthat meg. Természetesen, amennyiben hatóságunkhoz bejelentés, illetve panasz érkezik, azt a helyszínen kivizsgáljuk és a hatáskörünkbe tartozó intézkedéseket megtesszük – hangsúlyozta az osztályvezetõ.

(Szerző: Bruszel Dóra)

(Fotó: internet)