A holokauszt roma áldozatai előtt tisztelegtek
Közel 30 éve, 1993-ban állították azt az emlékművet a nyíregyházi Északi temetőben, mely a holokauszt roma áldozatai előtt tiszteleg. Azóta szinte minden augusztusban összegyűlnek romák, zsidó és keresztény emberek, hogy együtt emlékezzenek azokra, akiket megöltek, megkínoztak, munkatáborba szállítottak.
1944 augusztusában néhány óra alatt 1408 cigány embert munkára választottak, a többit az auschwitzi gázkamrába szállították. Nem néhány óráról van szó persze, hosszas gondolkodás és tervezés után született meg a döntés – fogalmazott beszédében a Nyíregyházi Zsidó Hitközösség rabbija. A másodrendűnek vélt embereket megölték, rendeletekkel diszkriminálták, megjelölték, razziát tartottak családjaikban, és kitoloncolták azokat, akiket a náci hatalom nem méltatott emberi életre. A jövőben nem fordulhat elő újra ilyen népirtás – figyelmeztettek az emlékezők, akik az akkori 2 milliós európai cigányság 10 és 30 százalék közötti megsemmisítéséről tudnak. Fejet hajtott az áldozatok előtt a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is, aki köszönetet mondott azoknak, akik közel 30 éve hozzájárultak az elsők között megépített emlékmű felállításához. Cigányok, zsidók és keresztény emberek.
-Ismeretes, hogy a történelem során a romák nagyon sok háborúban részt vettek, a II. világháborúban is, és harcoltak az első frontvonalban a Don-kanyarnál, és mindenütt, ahol magyar katonák harcoltak. Nagyon sok ottmaradt a fronton, vagy fogságba esett, majd 5-6 év elteltével hazatértek – már aki hazatért. Vakon, nyomorékon, koldusbottal. Érthető? Igen, érteni kell! A roma katonák harcoltak azért a hazáért, a fasiszta hatalom ellen, amelyik a szüleit, a nagyszüleit, a gyerekét a krematóriumba akarta küldeni. Tessék megjegyezni, a történelem során a romák az egyik leghűségesebb katonái voltak a magyar nemzetnek! – szólt beszédében Balogh Artúr, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
Az Örökkévaló megteremtette az embert a saját képmására – kezdte emlékező beszédét a nyíregyházi rabbi. A bibliában az áll, hogy lelket lehelt Isten az emberbe, és beszélő lényt teremtett, aki gondolkodik és létrehoz olyan új dolgokat, amik előtte nem léteztek a világban. Az eszmék között olyan gyilkos gondolatok is voltak, mellyel embereket, tömegeket a halálba sodortak.
-Sajnos a gondolkodás és a beszéd isteni képességét az emberek arra használták, hogy az embertársaikat megalázzák és halálba taszítsák, és ezek az eszmék nemcsak helytelenek, hanem veszélyesek is, mert ezekkel másoknak okozunk fájdalmat, és szenvedést. Arra kell tanítani a gyermekeinket, hogy ne kövessék ezeket az eszméket, és egy olyan társadalomnak legyenek az élharcosai, ahol a sokszínűség és a tolerancia egy követendő érték – így vélekedett az emlékezők előtt dr. Kurucz Ákos, a Nyíregyházi Zsidó Hitközösség rabbija.
1972-ben Párizsban augusztus 2-át a roma holokauszt emléknapjává nyilvánították.
-Gondolataink a cigány áldozatokra szállnak – áll az emlékmű talapzatán magyarul és cigány nyelven a felirat. Itt helyezték el az emlékezés virágait a nyíregyházi és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat képviselői, a város és a megye közéleti személyiségei. Elhangzott a magyar és a cigány himnusz, ezzel is tiltakoztak a fasizmus eszméi ellen.
