A Friedmann-telep névadójáról - Tudja Nyíregyháza melyik részén volt?

A Friedmann-telep névadójáról - Tudja Nyíregyháza melyik részén volt?
A Friedmann-telep névadójáról - Tudja Nyíregyháza melyik részén volt?

A két világháború közötti városi térképeken a mai Kertváros területének egy részét a Friedmann-telep elnevezéssel illették. A városrész egykori névadója Friedmann Selig volt, aki Nyíregyházán született 1869. szeptember 1-én. Eleinte borkereskedéssel foglalkozott, a város köztisztasági vállalatát is bérelte, majd zsákkölcsönzőt állított fel és vezetett évtizedeken át. Az 1890-es évek végén telkeket adott és vett, majd telkein 2-3 szobás házakat építtetett. Ahogyan a Dienes István által szerkesztett monográfiában is megfogalmazták róla: „Friedmann Selig beépítette nevét alkotásaival Nyíregyháza történetébe”.

 

Az Eletó-telep és a Szentmihályi út között üres legelőket vásárolt, azokon fatelepet létesített. Legalább 200 házat épített és adott el. Nagy dolog volt ez akkor, amikor Nyíregyházát is lakásínség jellemezte! Amikor ezek a házak benépesültek, sorra születtek a gyerekek, így 1928-ban felmerült, hogy az Eletó-telepen lakók számára iskola épüljön. Friedmann Selig egy telek felajánlásával támogatta e nemes ügyet. Friedmann áldozatkészségének apropóján jegyezte meg a Nyírvidék cikkírója, hogy „Nyíregyházán felekezeti különbség nélkül él a lelkekben a közösség érdekeinek, a kulturális és szociális céloknak tudatossága”.

 

Az 1920-ban elfogadott Nagyatádi-féle földreformtörvény alapján, 1921-ben létrehozták az Országos Földbirtokrendezõ Bíróságot, amely a földek kisajátítását és parcellázását irányította. Ez sajátította ki Friedmann Selig Felső- Pázsiton elterülő, teljes egészében háborús szerzeményű szántóföldjeit, amelyeken elsősorban vasutasok, postások és altisztek házigényeit elégítették ki. Az igénylők a házuk építéséhez több esetben az állami kölcsönnel szemben Friedmann Seligtől kölcsönöztek, akinél lehetőség nyílt munkavégzéssel történő törlesztésre is.

 

1944-ben sorstársaival együtt Friedmann Seliget is elhurcolták, Auschwitzban hunyt el. A városrész 1950-ig viselte nevét, ekkor Ságvári Endréről nevezték el, ma Kertváros. A közösségi ház falán látható az érdemeit megörökítő emléktábla.