A Bánki középiskola épülete - Funkcionalizmus biológiai szimbiózissal

A Bánki (ma hivatalosan: Nyíregyházi Szakképzési Centrum Bánki Donát Műszaki Középiskolája és Kollégiuma) épületéről készült Kulcsár Attila sorozatának újabb darabja. Amint elolvassuk Ybl-díjas építészünk sorait, egészen másként láthatjuk a Korányi Frigyes utca meghatározó épületét...

A Korányi utca mentén magasodik egy 40 éve épült iskola. A funkcionalizmus példája. Amikor a használati egységek tömegeire és a szerkezeteikre volt bízva az épület kortárs „érettségi képe”. Ez a ház is a lakótelepek kockaházainak nem szeretett jegyeit hordozza, de mégis figyelemre méltó középülete a városnak, mert időtálló a szerkezete és megjelenése karakteres.

Felújítás odafigyeléssel

Nemrég esett át külső felújításon, de szerencsére a bigott energetikusoknak sem volt szíve a drága mészkőburkolatot kőzetgyapot hőszigeteléssel eltakarni, mert manapság már nem vagyunk ilyen gazdagok, hogy a házra burkolat kerüljön vissza. Télikabátra szükség van, „golyóálló mellény” burkolatra a jégeső ellen nincs pénz.

Funkcióhalmaz

Az iskolaépület funkciók halmazai. Tantermek, szaktermek, tornaterem, igazgatás mindegyikben van. A technikai képzést is adó intézményekben műhelyek és tárolók is vannak. Ha kollégium is kapcsolódik hozzá, már konyhaüzem és étkező is épül mellé.

A régi modell

A régi porosz rendszerű iskolák egy hosszú folyosóra fűzték fel az egyes funkciókat és ezen át volt megközelíthető minden. Ez lehetett középfolyosó, vagy világos oldalfolyosó. Az iskolai rendezvények az udvaron vagy a tornateremben zajlottak. A nagy létszámú oktatási épületekben már a folyosó szűknek bizonyult az óraközi szünetek mozgásaihoz is, a zsibongáshoz teresedéseket kellett létrehozni.

Angolos stílus

Az angol iskolákban létrejött az iskola-utcás – via scolae – elrendezés, a pavilonok között, amikor is kisebb teresedések, átriumok szakítják meg a folyosókat büfékkel, ruhatárakkal, találkozóhelyekkel, vécécsoportokkal. Nálunk a helyszűke miatt csak néhány helyen születtek ilyen alaprajzok. Kezdetben csak az oldalfolyosók galériái voltak a térbővültek, késõbb aulává szélesedtek, és több szinten is galériákkal övezték a központ földszinti tereit. Itt már lehetett évnyitókat, bálokat, szalagavatókat tartani. Persze fényt csak felülről kaphatott, mint az egyetemek aulái.

Vertikális attrakciókkal

A Bánki Donát iskola is az első ilyen szervezésű épület a nyíregyházi oktatási intézmények között. Ebbe szoborszerűen lépcsők állnak be, melyek a galéria folytatásai az aula operettszínpadán. Ezek az ünnepi események vonulásaira is alkalmas látványos vertikális építészeti attrakciók.

Csarnokos tervezővel

Tervezője a bujtosi csarnok (ma már: Continental Aréna) építésze, a miskolci Tóth István volt, akinek több műve díszíti városképünket. Abban az időben Nyíregyháza vezetői közül valakinek miskolci kapcsolatai lehettek...

Épületmodell

Az épületegyüttes tömegét légi fotókkal lehetne jól bemutatni, de a hetvenes évek „drónja” az épületmodell volt. Az aulában erről az épületről is áll egy. A névadó feltalálónk, Bánki Donát reliefjét Nagy Lajos szobrászművész készítette.

A természetbe ágyazva

A funkcionalizmus nemcsak dobozokkal dolgozott, a tereket is birtokba akarta venni. Az épületek lábakon állva, nyitott-fedett terekkel hozták létre a bent és a kint határát. Előtetők, tornácok, árkádok, passzázsok vezettek be tereibe és kapcsolták össze kerti környezetükkel. Ez az iskola is ilyen átmenetekkel megy át parkos udvaraiba, amelyek zöldje betakar kubusaiba, oldja azok unalmas sorolásait, merevségét. A biológiai szimbiózis mellett a természetbe ágyazott építészet harmóniáját hozza létre. A modern építészet apostolai azért javasolták a szabadon álló beépítést, hogy együtt érvényesüljön a benapozás és tér zöldje. A jósavárosi lakótelepen ez még meg tudott valósulni, ezért élhetőbb ez a ma már évtizedes fák között rejtőzködő funkcionalizmus. Örökösföldön erre már nem volt pénz.

A lépcső a biztos

Az iskola halmazát vertikális elem teszi messziről is azonosíthatóvá. A kollégiuma hétemeletes toronyban kapott helyet. Szobái keletre és nyugatra tájoltak, és egyedi, külső lépcsőplasztika díszíti a torony szikár vertikális sorolását. A lépcsőházakat ismerjük, de nem szeretjük. Még lefele menetben se. A lift jobb, ám az nem mindig működik – például áramszünet esetén –, de a lépcső mindig.

A Bánki homlokzati szobra

A középületek akkor kapnak használatbavételi engedélyt, ha sok egyéb mellett az életvédelem biztosítva van bennük. A tűz az egyik leggyakoribb veszélyforrás. Adott idő alatt, pánik esetén is szabadba kell jutni lakóinak, el kell tudni hagyni az épületet. Ehhez füstmentesnek szükséges lenni a lépcsőháznak. A Bánki látványos homlokzati szobra ilyen. Rövid úton kifuthatnak a lakók szobáikból a szabadba és megmenekülnek. A művelődési központ új „ketrecei” mögött ilyen lépcsőházak vannak, 600 főnek biztosítva egyszerre a kiutat. Ezek költséges beépített biztonsági rendszerek a középületekben. Bár sohase kellene használni őket. De a Bánki kaptatóit a tűzoltóság használja. Itt tartják a tűzoltóversenyek erőnléti futamát a fiúk. Ki ér fel a legrövidebb idő alatt teljes háti felszereléssel – talán gázálarccal is – a tetőre? De a modern építészet nem azért szereti, hanem mert hasznosan díszíti a házat, nem úgy, mint a történelmi épületeken a saroktornyok.