A középiskolás fiataloknak szánt téma, a digitális világ soha nem látott erejű hatását elemezte a Corvinus Egyetem nyelvésze előadásában.

Veszelszki Ágnes az infokommunikáció, a digilektus, vagyis a digitális nyelvváltozat által közvetített álhírek, tévhitek, és zaklatások világába kalauzolta el a nagyszámú diáksereget, és sorra vette az online manipuláció eszközeit.

Nagyon sokféleképpen lehet manipulálni. Legutóbb az áltudományos tartalmakról lehet igen sok hírt kapni. Többek között az oltásellenes mozgalomról, amelynek az a lényege, hogy a közösségi médiában közzétesznek olyan információkat, amelyek megtévesztőek. Megtévesztik a közönséget pl azzal, hogy azt az álhírt terjesztik, hogy az oltások, a kötelező védőoltások, melyek a betegségek ellen szólnak, nem védenek meg ezek ellen a betegségek ellen, hanem például autizmust okoznak.

- fogalmazott Dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Fontosak az érvelési stratégiák

Ennek a mozgalomnak különböző érvelési módjai vannak, és jó tudni, hogyan lehet védekezni az áltudományos nézetekkel szemben.

A tartalmi félrevezetés mellett nyilván a nyelvi jellegzetesség is fontos. Olyan érvelésik stratégiáik vannak, melyek kihasználják egy általuk megnevezett, bemutatott orvos hitelességét, vagy érvelhetnek számadatokkal, hamis statisztikákkal, illetve az áltudományos nézetek terjesztői előszeretettel használják a szaknyelveket, és máris hitelesnek tűnnek, véli az újmédia-kutató.

Elsősorban a digitális kommunikációnak a nyelvészeti szempontú vizsgálatával foglalkozom, többek között az áltudományos tartalmakkal, a nyelvi agresszióval, hogyan jelenik meg az agresszió az internetes kommunikációban, vagy pl. a trollok hogyan viselkednek a facebook-on vagy más közösségi oldalakon.

- nyilatkozta a nyelvész.

Gyakorlati példákból sem volt hiány

A vendég lépésről lépésre gyakorlati példával támasztotta alá felvetéseit. Ezekkel az újfajta tudományokkal és eszközökkel tisztában kell legyenek a mai fiatalok, hiszen védekezniük kell a manipulátorokkal szemben.

Mint fél évszázada minden év tavaszán, a Költészet Napja közelében ünnepeljük édes anyanyelvünket. Az idei év központi témája a  költészet nyelve. Legyen az klasszikus vagy kortárs líra, mértékadó lehet a magyar emberek verbális közlekedésében.

Nyitottabbá teheti a fiatalságot a költészet

Dr. Minya Károly a TIT Jurányi Lajos Egyesület alelnöke így nyilatkozott:

Most 30 éves az Anyanyelv Ápolók Szövetsége. Nyilván úgy gondolják, hogy a költészet nyelve azért is lehet fontos, mert a mai diákok kicsikét bezárkóznak a világukba, és a költészet esetleg nyitottabbá teheti őket, és ezáltal önmagukat is jobban megismerik, jobban ki tudják nyilvánítani az érzéseiket akkor, ha egy költőnek az életművét megismerik, és annak a nyelvezetét, hiszen egy költői nyelvet, egy versszakot, egy verssort nehéz feltörni.

A 260 éve született Kazinczy, és az általa irányított nyelvújítás óta sok forradalmat megélt már a magyar anyanyelv. Szókincsében, eszköztárában, közösséget formáló hatásában, de ekkora erejű változás nem volt még, mint a mostani digitális világban, e felpörgött tempójú évtizedben. Nem véletlen állnak új kutatások és fiatal tudósok a téma szolgálatában.