Nyíregyháza sokáig első osztályú katonai helyőrségnek számított. 1869-től, a Magyar Királyi Honvédség megszületésétől a városban állomásozott a magyar királyi kassai 5. honvéd huszárezred II. osztálya a Honvéd utcai laktanyában. Hozzájuk érkezett 1891 őszén a császári és királyi 14. huszárezred az ekkor átadott új nagy laktanyába. A másfél ezrednyi huszár és ló elhelyezése jelentősen fellendítette a város gazdasági és társadalmi életét. Trianon után lassan, de megindult a hadsereg újjászervezése, melynek keretében megszervezték a magyar királyi 4. honvéd huszárezredet. Nyíregyháza katonai fontosságát jelentette, hogy 1928-tól az 1. és a 4. huszárezredet magába foglaló 2. honvéd lovasdandár parancsnokságát is a városba helyezték. Számukra alakították át a Kállay Miklóstól (korábban Szabolcs vármegyei főispán, később Magyarország miniszterelnöke) megvásárolt Dessewffy (ma Bessenyei) tér 15. számú épületét, amely 2002-ig honvédségi célokat szolgált. Ekkor vált Nyíregyháza magasabb katonai parancsnokság székhelyévé. 1930-ban ez az alakulat a híres lovas generális Hadik András gróf nevét vette fel. 1941 nyarán a 4. huszárezred az 1. honvéd lovasdandár keretében elsők között indult az orosz frontra. A világtörténelem utolsó győztes lovasrohamát a nyíregyházi Mikecz Kálmán huszár ezredes vezette 1941-ben nyikolajevi csatában. A második világháború végén, a Duna-Tisza közén folytatott harcok során az ezred szinte teljesen felmorzsolódott. 1997-től bronz lovasszobor őrzi a magyar huszár, a nyíregyházi huszár emlékét a város Országzászló terén.