Világjárványok a múltban – online kiállítás a levéltárban: pestis, spanyolnátha, Covid

Világjárványok a múltban – online kiállítás a levéltárban: pestis, spanyolnátha, Covid

Járványok mindig is voltak az emberiség történetében. Az utolsó nagy világjárvány, a spanyolnátha bő 100 éve pusztított. A Magyar Nemzeti Levéltár megyei intézményében a helyi dokumentumok után kutattak, és egy online kiállítás keretei között mutatják be a múlt adatait, rendelkezéseit és levelezéseit.

 

Éppen egy esztendeje hirdették ki a Covid miatt a veszélyhelyzetet. Az évfordulón a megyei levéltár kiállítást mutat be online felületén, a világjárványokkal kapcsolatos kutatásaiból. Fotókat, leveleket és iratokat gyűjtöttek össze. A régmúltban is mindennek megvolt a következménye, a halálozás miatti demográfiai változások súlyos gazdasági helyzetet teremtettek. A legfőbb cél mindig a talpra állás volt, hogy a törések után újraépítsék az életet. A kutatók a helyi és országos dokumentumok között a nyíregyházi polgármesteri iratok és a Szabolcs vármegyei közgyűlés, illetve az alispán jelentései között tájékozódtak. A források megmutatták, hogy milyen intézkedések szabályozták a múltban a hétköznapokat. Már a bibliában is szó van a betegek elkülönítéséről, vagyis a karanténról. Rendelet született a bezárásokról, és törvény intézkedett a kötelező védőoltásokról, vagy az oltási igazolványról. Az is ismert, milyen nehezen tértek vissza az emberek – ha egyáltalán lehetett – a korábbi életükhöz. Az 1831-es kisvárdai református anyakönyvek az epekórság, vagyis a kolera terjedéséről, annak halálozási adatairól tájékoztatnak. A gyógymódokról találtak szakirodalmat a megyei kórház Dr. Kállay Rudolf Orvostudományi Szakkönyvtárában.

„Az utolsó nagy világjárvány egyértelműen a spanyolnátha. ’18 tavaszán jelent meg először az Egyesült Államokban, majd szépen lassan Európában is megjelent. Szabolcs vármegyében is, Nyíregyházán, majd 1918 októberében lesz a felfutása a járványnak, és itt is iskolabezárások, mozibezárások, tehát a közösségi terek korlátozásával voltak az első intézkedések, amiket meg kellett tenni. Van egy alispáni jelentésünk 1919-ből, ahol konkrétan azt írják, hogy Szabolcs vármegyében 1784 spanyolnáthában meghalt emberről tudnak. A fertőzöttek száma nyilván jóval magasabb volt. A spanyolnátha előtt a 19. században jelent meg a kolera, annak több hulláma is volt. Konkrétan a történelmi Magyarország északkeleti régiójában tört ki. A kolerával egyidőben még erősebbek voltak a himlőjárványok különböző fajtái. Ezután pedig a nagy járvány a pestis volt. Az utolsó nagy pestisjárvány Magyarországon Mária Terézia idejében volt a 18. sz. közepén, tehát az 1760-as, ’70-es években. Abban a korban az emberek még nem voltak annyira mobilisak, mint most, nem utaztak annyira távol, inkább a kereskedelmi útvonalak mentén, illetve a háború következtében a hadsereg mozgása révén történt népmozgás, tehát ahogy a katonák átmentek egyik helyről a másikba az országban, nyilván magában hordozta annak a veszélyét, hogy hordozhatják a vírusokat, illetve betegségeket” – tájékoztatott Szemán László, a MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárának munkatársa.

A Járványok a 18-20. században Szabolcs és Szatmár vármegyékben című kiállítást, Garas Norbert és Szemán László kutatásainak eredményét a mostani pandémia miatt online módon tekinthetik meg a Magyar Nemzeti Levéltár Sz-Sz-B Megyei Levéltárának honlapján. A veszélyhelyzet elmúltával aztán várják az érdeklődőket az intézmény földszintjén berendezett kiállítás megtekintésére is.