A civil szervezetekkel kapcsolatos új, elektronikus eljárásokról:

Az Országos Bírósági Hivatal 2010-ben célul tűzte ki az egyes bírósági folyamatok elektronizálását és minél szélesebb körben való kiterjesztését. További törekvés volt az is, hogy az eljárásokban részt vevő személyek minél több beadványt tudjanak elektronikusan eljuttatni a bíróságokhoz.
2015. január 1-jével jelentős előrelépés következett be az ügyintézésben, ugyanis a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek immár elektronikus úton adhatják le kérelmüket, ami reményeink szerint lényegesen gyorsabb és kényelmesebb ügymenetet eredményez majd.
A kezdeti sikert az is jelzi, hogy az elmúlt két hónapban 1181 db elektronikus kérelem érkezett a bíróságokra, ezzel is csökkentve a kezelőirodák leterheltségét. Az ügyfelek számára újdonság a mintaokiratok használata. Ezáltal lehetőségük van az alapszabály/alapító okirat gyorsabb létrehozására. Ez esetben elég csupán a szervezet egyéni adatainak (név, székhely, cél stb.) rögzítése, nincs szükség további időigényes tevékenységre.
Az OBH tervei között szerepel a mintaokiratok bővítése, ezért a bíróságokkal együttműködve további létesítő okirat mintákat kíván kialakítani, így a civil szervezeteket érintő elektronikus eljárás gyorsabbá, szélesebb körűvé válhat.
Az OBH valamennyi kérdésre, észrevételre megadja a szükséges tájékoztatást. Kérjük, kísérjék figyelemmel a www.birosag.hu weboldal híreit, ahol számos hasznos információt és tájékoztatást találnak (elektronikus ügyintézési portál, e-bíróság nyomtatványok, űrlapok, civil szervezetek jegyzéke stb.).

Ügyfélbarát szemlélet a hiánypótlásokban:

Az új Polgári Törvénykönyv jelentősen megváltoztatta az egyesületek és alapítványok működésének, létesítő okirattal kapcsolatos követelményeit érintő szabályokat. Természetesen továbbra is az a legfontosabb követelményt, hogy a civil szervezetek által benyújtott kérelmek teljes mértékben megfeleljenek a jogszabályi követelményeknek. Amennyiben ez nem teljesül, a bíróságoknak hiánypótlást kell elrendelniük.
Az eljáró bíróság ügyfélbarát szemléletét mutatja a részletes, sokszor pontról-pontra magyarázó hiánypótlási felhívás, amely leírja, hogy a létesítő okirat mely pontját, hogyan és milyen módosítással kell megfeleltetni a jogszabályi rendelkezéseknek. A civil nyilvántartások esetén nem kötelező ügyvéd alkalmazása, a kiadott hiánypótlások segítő jellegűek, céljuk a gördülékenyebb ügyintézés.

Kik kaphatják az 1%-os felajánlásokat?

Az adó 1%-os felajánlása nem függ attól, hogy az adott szervezet közhasznú jogállású-e vagy sem. A vonatkozó törvény szerint azok a szervezetek részesülhetnek a felajánlásokból, amelyek az alábbi feltételeknek megfelelnek:
1. két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba lett véve (egyesület, alapítvány, közalapítvány),
2. belföldi székhelyű,
3. nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez,
4. alapszabálya, alapító okirata szerint közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az OBH segíti a civil szervezetek munkáját:

A bíróságok nemcsak jogalkalmazói szerepet töltenek be, hanem az új szabályok szerint a szervezetek felett törvényességi ellenőrzési jogkörük is van. Ez úgy tud megvalósulni a civil ügyszakban, hogy a bejegyzési, illetve a változásbejegyzési kérelmek elbírálásakor vizsgálják a törvénynek való megfelelést.
Az Országos Bírósági Hivatal számos konferenciát és képzést szervezett, illetve több közérdekű tájékoztatót készített annak érdekében, hogy a civil szervezetek számára minden információt megadjon az ügyintézéshez:
• Közhasznúsági konferencia (az új Ptk-ról előadások, kerekasztal-beszélgetések)
• Civil napok a bíróságokon (tájékoztatás a főbb jogszabályváltozásokról a civil szervezetek illetve az ügyvédi kamara képviselőinek)
• Képzések, szakmai előadások a civil információs centrumokban
• Folyamatos a szakmai egyeztetés az Emberi Erőforrások Minisztériumával, illetve az Igazságügyi Minisztériummal (jogszabály-módosítási javaslatok tétele)
• Bírósági szervezeten belüli kollégiumvezetői értekezletek (tapasztalatok összegzése)
• 2015 márciusától új tanácskozássorozatot indít a Kúria, az ítélőtáblák és a törvényszékek képviselőivel (a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogegység megteremtése érdekében)
A bíróságok a jövőben is minden segítséget megadnak a civil szervezeteknek a gyorsabb és gördülékenyebb ügyintézés érdekében.

Ügyhátralék, leterheltség:

Az országosan összesen kb. 91 000 db nyilvántartott szervezet közül a Fővárosi Törvényszék kb. 23 000 db, a Budapest Környéki Törvényszék pedig mintegy 9000 db civil vagy egyéb cégnek nem minősülő szervezetet tart nyilván. A két törvényszék nagy leterheltsége a civil szervezetek nyilvántartásában is megmutatkozik.

A civil szervezetek nyilvántartásából eredő leterheltség okai:

• jogszabályváltozások (két törvény elfogadása: 2011-ben elfogadták az új civil eljárásjogi és anyagi jogi törvényt, illetve 2013-ban az új Ptk-t.)
• a jogszabályváltozások azonos időben realizálódtak a civil szervezetek tekintetében 2014 májusában, mert az új közhasznúság megállapítása iránti eljárás egyben olyan változásbejegyzési eljárás is, melyben vizsgálni kellett, hogy a létesítő okiratok megfelelnek-e az új Ptk-nak, tehát egyszerre kellett a két törvénynek megfelelni
• a kérelmek 2014. május-júniusában a határidő vége előtti és utáni tömeges beérkezése (pedig a szervezetek számára két és fél év állt rendelkezésre, hogy kezdeményezzék a közhasznúsági nyilvántartásba vételt 2014. május 31-éig)
• Ugyanezen időszakban 2014 nyarán indult a devizahiteles ügyek intézése, amely óriási feladatokat rótt a bíróságokra (több esetben létszám átcsoportosításra volt szükség mindkét ügyszakban, amely így nagyon nehéz feladat elé állította a bíróságokat).