Újabb könyvajánló érkezett a nyíregyházi könyvtárból – Kilenc nap Kárpátalján

Egy a Helyismereti gyűjteményben található könyvre hívja fel a figyelmet a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár.

Kilenc nap Kárpátalján

szerk. Ladányi András, Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület, Nyíregyháza, 2019.

A szerző az útirajzában személyes hangvételt üt meg, elsősorban a Kárpátalján kisebbségben élő magyarok kultúrájának közművelődési részét kutatja.

A Vereckei szorostól Munkácson át egészen Ungvárig mutatja be Kárpátalját. Sok magyar lakta településen megfordult, hogy hitelesen tudja ábrázolni az ott élő magyarok életét, helyzetét, körülményeit ebben a nehéz időkben.

Az előszóban Őry László fogalmazza meg, hogy milyen fontos az elszakított országrészen élő magyarok lelki és anyagi támogatása, ezzel is erősítve az egy közösséghez, hitközösséghez tartozás érzését. Fontos a kárpátaljai egyházak támogatása, a vállalkozásoké, hogy szülőföldjükön maradva vállalkozhassanak a kárpátaljai magyarok, az oktatás anyaországi mecenatúrája, hogy az anyanyelvén és magas színvonalon tanulhasson a kárpátaljai ifjúság. A könyv az összetartozást jelképezni, amit a borító is egyértelműen kifejez.      

Ladányi András célzatosan azt keresi a könyvében, ami összeköti Magyarországot és a határon kívülre szakadtakat. A könyv színvonalát emeli a nyilatkozók hitele. A szerző a települések kultúrában lényeges helyet betöltő épületeihez kalauzolja az olvasót. A felsőfokú oktatási intézményben lezajlott művészeti rendezvényekről is tudósít, majd a Tiszaháti Tájmúzeumra vezérel. Bemutatja, hogy Tiszapéterfalván helytörténeti skanzen és képtár várja a látogatókat.

A kárpátaljai magyarság sorsáról különféle aspektusból nyilatkozik az uborkát termesztő, a faipari vállalkozó, tanárok, a rádiós showman, a református püspök. Felvillantja az anyaországhoz erősen fűződő művészeti életet is.

A könyvet záró fejezetben a Kárpátaljáról a csonka Magyarországra áttelepültek mesélik el életpályájuk eddigi részét, vallomást tesznek a szülőföldjükhöz kötődő érzéseikről. Az elvándorlás fő okát a magasabb kereseti lehetőségekben és a jobb életkörülményekben látja.

A könyvet a mondanivalóhoz illeszkedő reprezentatív fotóanyag illusztrálja.