Az osztatlan közös tulajdon kimérése a kezdete annak, hogy a szabályozás megakadályozza a termőföldtulajdon darabolódását. Az Agrokép.hu oldalon Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára cikkében azt mutatja be, milyen változások jönnek még a termőföld öröklésében.

A magyar termőföldvagyon közel fele osztatlan közös tulajdonban van. Az elmúlt évtizedekben csak örökléssel több, mint egymillió hektár termőföld került ebbe a tulajdonformába. Az Agrokép című honlap szerint egy tavaly decemberben elfogadott és jövőre életbe lépő törvény alapjaiban írja át a termőföldek öröklésének szabályozását.

Az új jogszabály megakadályozza a földek örökléssel történő darabolását vagy a tulajdoni hányad további osztódását.

2023. január 1-től ugyanis, ha egy földtulajdonos elhalálozik, akkor az örökösei három lehetőség közül választhatnak: vagy egyezséget kötnek, vagy megosztják az ingatlant, vagy értékesítik azt. Esetleg felajánlják az államnak.

Az első lehetőség esetében az örökösök a hagyatéki tárgyaláson abban állapodnak meg, hogy az egyik hagyatéki tárgyat az egyik örökös kapja, míg a másikat egy másik örökös szerzi meg, 1/1-es tulajdonban. Dönthetnek úgy is, hogy az összes földet egy örökös kapja, a hagyaték más elemeiből pedig a többiek részesülnek. A hagyatékot ez alapján osztja majd ki a közjegyző, öröklési illetéket pedig főszabály szerint nem kell fizetni. Az osztályos egyezség előnye emellett az is, hogy a megállapodás teljes mértékben az örökösökre van bízva, tehát egyezségükben akár még a végrendelettől is eltérhetnek.

A második és a harmadik lehetőség esetében természetbeni megosztás vagy a terület értékesítése történik. Ha ugyanis nincs egyezség, akkor az örökösök dönthetnek úgy is, hogy kimérik a földterületet. Ennek szabályai megegyeznek az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárásával. A harmadik verzió, hogy a területet értékesítik és a vételár kerül felosztásra az örökösök között.

Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára az Agrokép kérdésére az osztályos egyezség megkötését javasolta.

Hangsúlyozta azonban azt is, hogy a jogszabály azt is rögzíti: ha az örököstársak a hagyatéki eljárás kezdetétől számított egy éven belül nem viszik végig a három alternatíva valamelyikét, akkor elesnek az egyenesági rokonoknak és a túlélő házastársnak járó illetékmentességtől, tehát a föld értéke után kilencszázalékos illetéket kötelesek fizetni.

A teljes írást itt olvashatja el.

Forrás: hirado.hu