Ügynökakták: bocsánatot kért a katolikus püspöki konferencia a pártállammal együttműködők nevében
Bocsánatot kért a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia azoknak az egyházi személyeknek a nevében, akik a kommunista diktatúra idején együttműködtek az állambiztonsági szervekkel. A püspökök ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az ügynökaktákban szereplő nevek mögött nagyon különböző emberi sorsok húzódnak meg, ezért senkit sem szabad elhamarkodottan megítélni. A testület november 4-én kiadott nyilatkozatában az igazság feltárását, a megbocsátást és a történelmi múlt felelős feldolgozását sürgette.
November 4-én vált elérhetővé az az internetes felület, amelyen a kommunista állambiztonsági szervek egykori dokumentumai kereshetők és letölthetők. A nyilvánosságra hozott iratokban egyházi személyek nevei is szerepelnek, amire a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külön nyilatkozatban reagált.
Nem minden név mögött áll valódi együttműködés
A püspökök elismerik, hogy voltak olyan egyházi személyek, akik valóban együttműködtek a pártállammal, és bizalmas információkat szolgáltattak másokról.
„Az ő nevükben kérjük az áldozatok és hozzátartozóik bocsánatát” – fogalmaz a nyilatkozat.
A testület ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a dokumentumokban szereplők között megzsarolt vagy megkínzott emberek is voltak. Mások jelentéktelen információkat adtak át, és olyanok neve is felkerült a nyilvántartásba, akik visszautasították a beszervezést. Róluk is készülhetett úgynevezett 6-os karton. A püspöki konferencia szerint az iratok egy részének megsemmisítése tovább nehezíti a múlt pontos feltárását.
Az egyház maga is a diktatúra célpontja volt
A nyilatkozat emlékeztet arra is, hogy a kommunista rendszer súlyosan üldözte az egyházakat. A püspökök által ismertetett adatok szerint több mint száz papot és szerzetest öltek meg, mintegy kétezren kerültek börtönbe vagy kényszerlakhelyre, és körülbelül 11 500 szerzetest fosztottak meg korábbi életkörülményeitől. A szerzetesrendek többségének működését betiltották, számos egyházi közösséget felszámoltak, az egyházi iskolák jelentős részét pedig államosították. Az MKPK arra is felhívja a figyelmet, hogy a diktatúra legfőbb felelősei nem a beszervezett személyek, hanem a rendszer vezetői, az állambiztonsági tartótisztek és a pártállam működtetői voltak.
Az igazság nélkül nincs megbékélés
A püspöki konferencia szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatala fontos lépés lehet a történelmi múlt feldolgozásában, de csak akkor, ha nem személyes leszámolásokhoz és leegyszerűsítő ítéletekhez vezet. A testület Szent II. János Pál pápa gondolatait felidézve az emlékezet megtisztításának fontosságát hangsúlyozza. A november 4-i nyilatkozat szerint a társadalmi megbékélés alapja az igazság megismerése, a múlt sebeinek gyógyításához pedig nem a bosszú és a gyűlölet, hanem a beismerés, a megbocsátás és az irgalom vezethet el.
