A június elejétől augusztus végéig tartó három hónapos időszakban 4 millió 444 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző három hónapos periódus átlagához viszonyítva is 10 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 68,6 százalékra emelkedett.

A belföldi elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztattak létszáma 99 ezerrel nőtt a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezerrel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig lényegében nem változott.

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 84,0 százalékra emelkedett. A fiatal (15-24 éves) foglalkoztatottak foglalkoztatási aránya 0,8 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit és 29,6 százalékos volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma 1,8 százalékponttal, 52,3 százalékosra nőtt.

A 20-64 éves korcsoportban -, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában – a magyarországi foglalkoztatási ráta 1,6 zázalékponttal, 73,7 százalékra nőtt. Ebben a korcsoportban a férfiak foglalkoztatási rátája 81,6, a nőké 66,1 százalékos. A 15-64 éves foglalkoztatott férfiak létszáma 2,1 százalékkal 2 millió 404 ezerre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal, 75,7 százalékra nőtt. A foglalkoztatott nők létszáma lényegében nem változott, 1 millió 993 ezer volt, míg foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 61,6 százalékra javult.

Történelmi csúcs

Horváth András, a Takarékbank elemzője kifejtette: történelmi csúcsra nőtt a foglalkoztatottak száma. A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 99 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma negyvenezer fős csökkenéssel, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig ezer fős csökkenéssel járult hozzá.

Az építőiparban kiemelkedő számú új munkahely keletkezett (Stockphoto)

Mint mondta, a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság kivételével minden piaci ágazatban bővülést mutatott 2017. II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaságban hatezer, a közszolgáltatások területén négyezer fővel csökkent a létszám. A feldolgozóiparban 64 ezer, az építőiparban kiemelkedő 22 ezer, a piaci szolgáltatások területén pedig 15 ezer új munkahely keletkezett.

Az elemző emlékeztetett arra: 2017 augusztusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 16,8 ezer nem támogatott, versenyszférai új álláshelyet jelentettek be munkaadók, ami 1,2 ezer fős csökkenés az előző havi munkahelyteremtési képességhez képest. Augusztus végén összesen 91,5 ezer bejelentett munkahely maradt betöltetlen, ami csökkenés az előző havi 94.5 ezres adathoz képest.

Van munkaerőtartalék

Horváth András felhívta a figyelmet arra: a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 700 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Figyelembe kell venni azonban, hogy a fenti csoportok egy részének a foglalkoztathatósága meglehetősen problémás, így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz. Továbbá a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében, ahogy a közszféra munkavállalóinak száma az utóbbi hónapokban már minimálisan csökken.

A Takarékbank elemzője úgy látja, a foglalkoztatás bővülésének az eddig látottakhoz képesti lassulása arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Így még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez.

Tovább csökken a munkanélküliek száma

Úgy vélte, a foglalkoztatottak száma a nyár végéig várhatóan már nem éri el a 4,5 millió főt, erre 2018 nyaráig várnunk kell. Várhatóan tovább csökken a munkanélküliek száma, idén a nyár végére 4 százalék alá csökken némileg a ráta, míg éves átlagban 4,2 százalék lehet az arány. Ez az arány 2018-ban a Takarékbank várakozásai szerint átlagosan 3,8 százalékig süllyed. A képzett munkavállalók hiánya ugyan lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és a beruházásokat.

Eredményes foglalkoztatáspolitika

A 2017. június–augusztusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezer fővel, 195 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent. A férfiakat alacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a nőket, esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt.

A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,7 százalékra, míg az idősebbek, az 55-64 évesek mutatója 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. A 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 1,4 százalékponttal, 11,4 százalékra mérséklődött, ebben az időszakban a munkanélküliek ötöde ebből a korcsoportból került ki.

A férfiakat alacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a nőket, esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt. A 15-74 éves munkanélküli férfiak száma 28 ezerrel, 94 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,2 százalékponttal, 3,7 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 4 ezerrel, 101 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,2 százalékponttal, 4,8 százalékra mérséklődött. A munkanélküliség átlagos időtartama 15,8 hónap volt; a munkanélküliek 39,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

Huszonhét éves rekord

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felhívta a figyelmet arra: a munkanélküliségi ráta 11,5-ről 4,2 százalékra esett vissza, 27 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség ebben az időszakban. Közölték, a kormány foglalkoztatáspolitikájának sikerességét a munkaerő-piaci adatok is igazolják, a hatéves bérmegállapodás és adócsökkentési program újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak, egyfelől tovább ösztönözve a munkavállalási hajlandóságot, másfelől csökkentve a magyar munkaerő elvándorlását.

Állásbörze: jelentősen csökkent a munkát keresők száma Magyarországon (Fotó: MTI)

A 2017. június-augusztusi időszakban 4 millió 444 ezer főre emelkedett a foglalkoztatottak száma. A hazai elsődleges munkaerőpiacon továbbra is közel 100 ezer fős növekedés következett be, miközben a közfoglalkoztatottak száma 40 ezer fővel mérséklődött, és a külföldön dolgozók száma is csökkent éves alapon.

A munkanélküliségi ráta a 15-24 éves korosztályban éves alapon 1,4 százalékponttal 11,4 százalékra mérséklődött, ami az európai átlagnál számottevően kedvezőbb érték. A pozitív folyamatokban szerepet játszottak a Munkahelyvédelmi Akció 25 év alatti fiatalok elhelyezkedésének támogatását szolgáló intézkedései is. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország továbbra is a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű országa az Európai Uniónak, a hazainál csak Csehországban, Németországban és Máltán volt alacsonyabb a munkanélküliség szintje az év hetedik hónapjában.

További élénkülés

A nemzetgazdasági tárca közölte: a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, ösztönözve a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseit, hozzájárul ahhoz, hogy tovább emelkedhessen a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben foglalkoztatottak száma. Így a megállapodás hatására – a kedvező munkaerő-piaci folyamatok fennmaradása mellett – a gazdasági növekedés további élénkülésére számítunk a következő időszakban.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: a feszes munkaerőpiac segíthet a reálbér-növekedési ütem fenntartásában, ami a GDP növekedési ütemét erősítheti a növekvő keresleten keresztül, valamint idővel az inflációs folyamatokat is érdemben felgyorsíthatja.

(Forrás: hirado.hu)