A nyíregyházi „Privilégiált Magyar Tímár céh” 1818-ban lett önálló, 36 cserzővarga kérte a céhbe való felvételét. A tímárok, a csizmadiák és a szabók után a harmadik legnépesebb céhet képviselték a városban, vagyoni helyzetüket tekintve pedig az elsők között voltak a mesteremberek között. Tekintélyüket a céh ládája is tükrözi, a múzeumban őrzött céhládák között ugyanis az övék a legmívesebb, legszebb megjelenésű. A céhláda a céh értékeinek őrzésére szolgáló, legalább két különböző kulccsal zárható, különleges alakú és belső kialakítású, asztalos által készített láda. Ebben őrizték a céh kiváltságlevelét, egyéb iratait és pénzét. A benne összpontosuló értékek révén a céh jelképévé vált: magát a testületet szimbolizálta, és a céhtagok körében különleges megbecsülésben részesült. A céh életének minden jelentős eseménye a nyitott céhláda előtt zajlott. Minden összejövetel a láda felnyitásával kezdődött és bezárásával ért véget. Ilyenkor kötelező volt az ünnepi, fegyvertelen öltözet, tilos volt az illetlen viselkedés, dohányzás, ivás, kártya- és kockajáték. Aki valamilyen sérelmet követett el a céhláda ellen, annak büntetést kellett fizetnie.

A céhládák egyik formai típusát képviselik a speciálisan kiképzett, felül kontyos tetőhöz hasonló felépítménnyel rendelkező ládák. A felépítmény kihúzható fedele alatt rejtőzik a láda zárja. A céhládát gyakran titkos rekeszekkel, fiókokkal is ellátták. Ehhez a típushoz tartozik a nyíregyházi tímár céh ládája is, amely az empire stílus jegyeit viseli magán. A keményfából készült, berakással díszített láda egyenes oldalú, négy sarkán egy-egy fekete oszloppal, négy oldalán keskeny berakott szalagkerettel. A láda teteje tornyos; ez rejti a két kulccsal nyíló zárszerkezetet. Két keskenyebb oldalfala felhúzható, így válik láthatóvá a titkos fiók.

Szabó Sarolta

Fotó: Balázs Attila

Gyűjtés helye, éve: Nyíregyháza, 1950

Készítés helye, ideje: ­Nyíregyháza (?), 1818 után

Gyűjtemény: Jósa András Múzeum néprajzi gyűjteménye, ltsz. 63.148.3.

Méret: 85 x 75 x 53,2 cm