Durva természetkárosítás – El akarták pusztítatni a temető jegenyéit
Megdöbbentő rongálás történt a nyíregyházi Északi temetőben. Egy ismeretlen tettes több fát is körbefűrészelt, ezzel súlyos balesetveszélyt és természetkárosítást okozva. A temetőt üzemeltető társaság megtette a szükséges jogi lépéseket. Az esetről a Nyíregyházi Televízió stábjának Pénzes Tibor ügyvezető és Halmi-Hódos Katinka főkertész nyilatkozott.
Súlyos rongálás történt a nyíregyházi Északi temetőben, ahol két, közel százéves jegenyefát egy ismeretlen tettes körbefűrészelt, így a fa bármikor kidőlhetett volna, veszélyeztetve ezzel a sírokat és a sírkertbe látogatókat egyaránt. A jegenyesor a város egyik jelképe, amelynek megóvásáért a temetőt üzemeltető társaság mindent megtesz. Folyamatosan végeznek favágásokat és pótlásokat, hogy megőrizzék a park jellegű temető arculatát. Pénzes Tibor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Kft. ügyvezetője elmondta, az elmúlt tizenegy-tizenkét évben még nem találkoztak ilyen súlyos rongálással.
„Tegnap kollégáim jelezték, hogy a parcella karbantartása – konkrétan a fűnyírás – során észrevették: az egyik, megközelítőleg százéves fa törzsét körbevágta valaki. Ez a beavatkozás nagy valószínűséggel balesetveszélyessé tette a fát. Az esetet haladéktalanul jelentettem a főkertésznek. A további lépéseket az ő szakmai döntése alapján fogjuk megtenni” – nyilatkozta Pénzes Tibor
Temetői rongálás: azonnali intézkedések
Pénzes Tibor, a temetőt üzemeltető Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, megteszik a szükséges jogi lépéseket az elkövető felelősségre vonása érdekében, hogy hasonló eset többé ne fordulhasson elő. A rongálás nemcsak a temetőben található sírhelyeket veszélyeztette, hanem a Korányi Frigyes utca járdája mellett komoly balesetveszélyt is okozhatott volna. A cselekmény jelentős anyagi kárt okozott, és minden szempontból elfogadhatatlan, hiszen egy kegyhelyet, valamint a város értékes fáit támadták meg. Az ügyvezető kiemelte, ha az a döntés születik, hogy a fákat ki kell vágni, azt a társaság a lehető legszakszerűbben és leggyorsabban hajtja végre.
„Adataink alapján egy-egy fa kivágása hozzávetőlegesen 400–500 ezer forintos költséggel jár, ami az üzemeltetési tevékenység során nem tervezett, előre nem számolt kiadást jelent. Igyekszünk minden kivágott fát pótolni, azonban fontos hangsúlyozni, hogy az érintett jegenyesor Nyíregyháza egyik eszmei szimbóluma. A városban már csak az Északi temetőben, illetve egy másik bejáratnál maradt fenn belőle egy-egy részlet. Ez a jegenyesor közel százéves, így Nyíregyháza egyik ikonikus természeti értékének számít. A fák ilyen mértékű pótlása sajnos nem lehetséges azonnal: időre van szükség ahhoz, hogy újra ilyen méretű és jelentőségű fasor alakulhasson ki” – folytatta az ügyvezető.
A jegenye, mint városi szimbólum
Ahogy Pénzes Tibor ügyvezető fogalmazott, a jegenye nem csupán egy fa Nyíregyházán, hanem a város egyik meghatározó jelképe, amely irodalmi alkotásokban is megjelenik: Váci Mihály egyik ’56-os verse és egy kötete is a jegenyék szimbóluma köré épül. Az ügyvezető hozzátette, a sérült vagy beteg fákat személyesen is megvizsgálta Halmi-Hódos Katinka főkertésszel együtt. S miután, akik a helyszínen ellenőrizték az érintett példányokat, és az ő szakvéleményük alapján történnek meg a szükséges intézkedések.
„Két fát ért károsodás. Az egyik esetben a törzs teljes kerületén, 2–5 cm mélységben vágták meg a fát, amivel jelentősen sérült a fa szállítószövete. Ennek következményeként nagy valószínűséggel a fa nem menthető meg, mivel a szállítószövetek sérülése a lombkorona fokozatos pusztulásához, végső soron pedig a gyökérzet elhalásához vezet. A fát emiatt minden bizonnyal ki kell vágni. A másik fa esetében a károsodás kisebb mértékű: a törzs körülbelül egyharmadát érinti a sérülés, amely 2 cm mély bevágásokban jelentkezik. Ez a mértékű károsodás még nem jelenti automatikusan a fa pusztulását, így jelenleg megkíséreljük annak megmentését” – részletezte Halmi-Hódos Katinka.
A közösség szerepe a városi fák megóvásában
A szóban forgó fák egészségesek voltak, lombkoronájuk állapota nem utalt sem száradásra, sem egyéb, beavatkozást igénylő problémára. A főkertész hozzátette, különösen sajnálatos, hogy a klímaváltozás közepén még mindig előfordulnak ilyen jellegű rongálások, miközben Nyíregyházán folyamatosan zajlik a polgármesteri fásítási program. A városi fák értéke – például árnyékoló, párologtató, pormegkötő hatásuk – felbecsülhetetlen, ezért fontos lenne, hogy a közösség tagjai ne ellenségként, hanem partnerként tekintsenek a város zöldfelületeire.
„A fák önkormányzati tulajdonú területen állnak, így a zöldvagyon részét képezik. Értéküket a Radó-féle fa- és növényérték számítási módszerrel határozzuk meg, amely alapján többmilliós értéket képviselnek a város számára” – tette hozzá Halmi-Hódos Katinka.
Rongálás és következményei: a város, amelyért mindannyian felelősek vagyunk
Ahogy arról az elmúlt napokban a NYÍRVV Nonprofit Kft. tájékoztatást adott, a Bujtosi Városliget illemhelyében is rongálás történt. Az ilyen jellegű esetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a közterületek, közösségi értékek védelme mindannyiunk közös felelőssége. Az okozott károk pedig – közvetve vagy közvetlenül – végső soron a várost, vagyis a közösséget terhelik.
