A polgári és a paraszti világban egyaránt a téli egyházi ünnepkör, illetve a húsvét közötti időszakot igyekeztek szabadon, vallási megkötések nélkül, világi dolgokkal megtölteni az emberek. A népünnepélynek számos hagyománya él mind a mai napig világszerte, a riói karneváltól az angolok palacsintás versenyfutásán át a busójárásig, vagy a megyénkben szokásos alakoskodásig.

Természetesen vízkereszt után, amikor elkezdődik a farsangi időszak, tere lesz a lakodalmaknak, a disznóvágásoknak, a különböző mulatságoknak, ez a paraszti élet rendjébe tökéletesen beleillik. A nyári, tavaszi, őszi munkálatok télen nincsenek, ilyenkor több idő van arra, hogy mulatozzanak, ezért alakultak kik ezek a szokások.

– fogalmaz a Sóstói Múzeumfalu néprajzosa, Rózsáné Bóna Bernadett.

Hamvazószerdáig tart mindez, s az előtte lévő 3 nap a farsang farka, ami a mulatozás végét jeleneti, persze emiatt ez a legerősebb, legtöbb hagyománnyal teli időszak. Ekkor temetik el a telet, zajkeltéssel elűzik a sötétséget.

Vasárnap, hétfőn, kedden bőven ehettek az emberek húsételeket, majd jött hamvazószerda, a böjt kezdete, de csütörtökön aztán elfogyaszthatták a megmaradt húsos ételeket. Innen a torkos csütörtök szokása.

A farsangi fánk eredete mind a mai napig kérdéses, de a nép életében nagyon nagy hagyomány volt, sok hiedelmet kötöttek hozzá.

Úgy gondolták, ha farsangkor fánkot sütnek egy háznál, akkor egész évben megvédi a házat a fánksütés mindenféle veszedelemtől, vihartól. Így biztos, hogy nem tesznek kárt a természeti erők a házban. Úgy gondolták, ha egy lányhoz udvarlásként egy fiú betér, és a lány a farsangi fánkot kettétöri, egyik felét odaadja a fiúnak, biztos jelzés arra, hogy viszonozza a fiú udvarlását, szerelmét.

– mondta az etnográfus.

Hitték, ha megszárítják és összemorzsolják a fánkot, ételbe téve mindenféle betegség ellen jó lehet.
A Sóstói Múzeumfaluban idén a felújítás miatt elmarad a farsangi esemény, lesznek helyette iskolai és munkahelyi alkalmak, az ovisok elégetik a kisze bábot, hogy elűzzék a telet.

Sokhelyütt ma is felidézik az egykori fonókban eljátszott alakoskodást, gólyával, medvével, kecskével, ijesztgették a sikoltozó lányokat a fiúk. Így lehetett az eladósorba került lányoknak a mulatságban párt találni, farsangi lakodalmat tartani, különben a pártában maradt lányokat kiüldözték az ún. szűzgulyára, akik aztán a következő farsangig várhattak a jegyességgel.

Matyasovszki Edit

Fotó: Internet