Sóstói Múzeumfalu – Bőröndbe pakolt farsangi hagyományok
A farsangi időszak hazánkban a hagyományok és vidám rendezvények ideje, amikor a tél elűzésére szórakoztató programokat és felvonulásokat szerveznek, valamint maskarások kelnek életre. A Sóstói Múzeumfaluban idén is kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy minél szélesebb közönség ismerkedhessen meg a szatmári farsangi szokásokkal. Baloghné Szűcs Zsuzsanna, a skanzen igazgatója mesélt a vármegyei hagyományokról és az idei programról a Nyíregyházi Televíziónak.
Farsangi hagyományok
A farsangi időszak Magyarországon az egyik legszínesebb és legvidámabb időszaka az évnek, amikor a tél elűzésére és a tavasz köszöntésére különféle hagyományos szórakozások, felvonulások és maskarás rendezvények zajlanak. Az egész országban élénk farsangi szokások és szórakoztató programok várják az érdeklődőket, így Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is számos izgalmas helyi hagyomány és szokás kel életre. A Sóstói Múzeumfaluban pedig idén is kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szatmári farsangi hagyományokat minél szélesebb közönség megismerhesse, mindezt egy különleges, interaktív program keretében. A vármegye farsangi hagyományairól Baloghné Szűcs Zsuzsanna, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója számolt be részletesen.
„1962 óta a szatmári vidéken a maskarás alakoskodás és a zsáneralakok kiemelkedő szerepet kaptak ezen az időszakon. A vízkereszttől egészen hamvazószerdáig, a farsangi időszakban különösen fontos szerepet játszottak. Farkán, az utolsó héten, számos táncos és zenés rendezvény zajlott, ahol disznótorokkal, mulatságokkal, tánccal próbálták elűzni a telet és meghívni a tavaszt. A farsangi hagyományok gyakran pajzán és obszcén elemekkel tarkítottak voltak, és valóban „temették” a telet. A szatmári vidéken például egy különleges téltemetést adtak elő, amely során koporsót faragtak, szalmabábot helyeztek bele, és végül verssorokkal, tartalmas mondókákkal búcsúztatták el a telet” – nyilatkozta Baloghné Szűcs Zsuzsanna, a Sóstói Múzeumfalu területi múzeumigazgatója. Kiemelte, hogy a farsangi időszak hagyományai között fontos szerepet kapott a termékenységvarázslás, amelynek állatalakoskodói a gólya, a kecske és a medve. A farsangi meneteken gyakran felbukkantak kovácsok, huszárok, legények és betyárok is. Nyíregyházán a Szűcs Céh felvonulásán a legények hangos üvöltéssel igyekeztek elűzni a telet, és a vénlányok megtréfálása is szórakoztató része volt a hagyományoknak.
Farsang a ládafiából
„A farsang időszaka múzeumfalunkban zárva tartással telik, hiszen nemzeti ünnepünkön nyitjuk meg ismét kapuinkat, új kiállításokkal és izgalmas programokkal várva a kedves látogatókat. De hogy ne hagyjuk elmaradni a farsangi szokások felelevenítését, úgy döntöttünk, hogy február 3-tól kezdve, négy héten át szeretettel várjuk az iskolák és óvodák érdeklődését. Ekkor lehetőség nyílik a szatmári, nyírségi farsangi hagyományok megismerésére, játékos foglalkozások keretében, ahol a gyerekek felfedezhetik saját identitásukat, miközben szórakoztató módon ismerkednek a helyi kultúrával” – ismertette a Sóstói Múzeumfalu területi múzeumigazgatója.
Baloghné Szűcs Zsuzsanna kitért arra is, hogy a bőröndmúzeum programot három éve kezdték el, és azóta főként a farsangi hagyományokat elevenítik fel általa. Nagyon sikeres volt a karácsonyi hagyományokhoz kapcsolódó bőröndmúzeumi foglalkozásuk is, amely során Hajdú-Bihar vármegyébe is ellátogattak, hogy megismertessék a szatmári és beregi szokásokat. Emellett, ha egy hátrányos helyzetű iskola nem tud ellátogatni a múzeumfaluba, a szükséges kellékeket egy bőröndbe csomagolják, és elviszik az intézménybe, hogy a diákok helyben is megismerhessék a hagyományokat.
