Pásztorforgatag - Már hatodik alkalommal idézték meg az ősi mesterséget
Szent Vendel a pásztorok védőszentje, éppen ezért október közepén, Vendel napján a pásztorok a számadás és a jószágok behajtása mellett vásárokat és mulatságokat is tartottak. Az egykori szokást megidézve, a hagyományt követve hatodik alkalommal adott otthont a nyíregyházi Sóstói Múzeumfalu a Pásztorok Világa nevet viselő rendezvénynek, melynek célja a pásztorkultúra bemutatása és népszerűsítése volt.
Csergető csikósoktól volt hangos a Sóstói Múzeumfalu szombaton. Hortobágyról, az „ősnyugalom” földjéről érkező hagyományőrzők varázsolták el a látogatókat egy valódi csikósbemutatóval az idei Pásztorforgatagon.
„Az állattartásnak ezen formája talán a városi ember számára már nem annyira ismert. Hál’ Istennek még vannak olyan mesterek és pásztorok, akik művelik még ezt a szakmát, és őrzik ennek minden fortélyát.”
- fogalmazott Kácsor-Ignácz Gabriella. Majd a Sóstói Múzeumfalu rendezvényszervezője kiemelte, ezzel olyan morzsákat és apró szeleteket hoztak el, amely nyomán még tetten érhető a pásztorkultúra.
A pásztor nem csak az állatokat őrizte
A pásztor nem csupán állatokkal foglalkozó ember volt; mester, egyetemes tudás birtokosa, gyógyító, a természet ismerője, íratlan törvények és szabályok alázatos követője, egy közösség tagja. Birtokolta és őrizte elődei tudását, emellett pedig a falusi emberek körében tiszteletet és megbecsülést kapott. A IV. Nyírségi csergetésre az ország kilenc településéről érkeztek csergetők, akik a karikásostor-használat minden apró fogását bemutatták. A legfiatalabb közülük mindössze 13 éves.
"Amikor voltunk még a behajtáson, megláttam ezeket az ostoros embereket, még akkor így hívtam, és kaptam egy ostort. Azzal kezdtem el gyakorolni és ez lett belőle."
– emelte ki Tóth Zétény.
Színes kísérő programok
Az idei Pásztorforgatagon népzenei koncerttel szórakoztatták a nézőket, a látogatók pásztortáncot tanulhattak, megtekinthették Fekete Barnabás egyedülálló csengő- és kolompgyűjteményét, valamint a szervezők slambuckóstolóval is hirdették a magyar pásztor erejét és nagyságát.
„A slambuc az egy kicsikét hagyományosabb eljárással készül, merthogy bizony az árva gané az, ami kiszáradt formájában tulajdonképpen tűzrakásra is elegendő és lehetőséget ad, és egy picikét lassabban, de ezzel a különös technikával készítik el a Guzsalyas egyesület tagjai ezt az ételt”
– tette hozzá Kácsor-Ignácz Gabriella.
Első alkalommal 2020-ban szerveztek Pásztorforgatagot, azóta szerves része a múzeumfalu rendezvényeink. Az ez évi programok azonban ezzel még nem érnek véget, novemberben Márton-napi vigasságra várják majd a látogatókat.
