Öt férfi a Tengeren: december 13-án bemutató Horváth László Attilával az egyik főszerepben

Öt férfi a Tengeren: december 13-án bemutató Horváth László Attilával az egyik főszerepben

Ez itt már a végnek vége. Lepusztult ház, közel a tengerhez, csak egy rövid séta a kikötőhöz, ott a végtelen nagy víz – nincs tovább. Richard, a báty, nemrég megvakult, most whiskey-k és sörök közt esik-bukik, már amikor mozdulni bír. Richard szerepében Horváth László Attilát látjuk majd Conor McPherson  Tengeren című színművében. Bemutató december 13-án a Krúdy Kamarában. (Megjelent a Nyíregyházi Napló november 29-ei számában.)

 

– Játszottál vak embert korábban?

– Nem.

– Jelent valami különlegességet a szerepformálásban?

– Óriási különbséget, hiszen csak elképzelni tudom, milyen egy nem látó ember, ha találkoztam is már élőben ilyennel. Tegnap a televízióban láttam egy filmet, az egyik szereplő vak – igen jó színész volt! –, ezért jobban figyeltem, mi az a lényeges, felismerhető attitűd, ahogyan látja a világot, mi az a viselkedés, ahogyan kezeli helyzetét. Más a mozgás, más hangon beszélnek. Hátulütője a szerepnek, hogy nem szabad kiesni belőle soha. Véletlenül sem bukhatok le, hogy én, a színész, igazából látok. Karácsonykor játszódik a történet. Az öcsémmel élek (Illyés Ákos játssza), aki hosszú idő után hazajött, hogy úgymond engem gondozzon, de a valódi ok az, hogy befuccsolt az élete. Éldegélünk szépen, gyermekkori barátommal (Tóth Károly) eliszogatunk, elkártyázgatunk.

– Ez egy alkoholista csapat?

– Mondhatni (szünet, aztán halvány mosoly az arcán). De nagyon kedélyesen éljük az életünket! Egyszer betoppan a barátunk (Nagyidai Gergő) és hoz magával egy idegent (Kálid Artúr), akit valamelyik kocsmában szedett fel. Elhozza pókerezni. Furcsa és pénzes, majd kiderül az illetőről, hogy maga az ördög, és az öcsémért jött, akinek van egy folt a múltjában, és most itt az ideje, hogy elvigye őt.

– Azért 16 éven felülieknek szól a darab, mert keményebb, vagy trágárabb a szöveg?

– Szókimondót mondanék, nem trágárt (elgondolkodik). Meglehetősen szókimondó, szabadszájú. Ahogyan öt férfi egymás között italosan, kártyaparti közben megnyilatkozik... Nagyon megkedveltem ezt a színdarabot. Azt a témát feszegeti, ami – többek között – kifejezetten érdekel. Már jó néhányszor elmondtam, hogy engem igazából már így, 56 évesen a nagy történetek vonzanak: becsület, vallás, haza, önfeláldozás stb. Ez a darab bizonyos tekintetben egy vallásos mű, nagyon egyszerűen, pontosan és lélekmelengetően (nem túlzás ez a szó!) beszél a kegyelemről, megváltásról. Sok humorral.

– Mikor megláttad a szövegkönyvet, elkezdtétek az olvasópróbát, te már érezted, hogy ebből nagy dolog kerekedhet ki?

– A színdarab hírét hallottam, már akkor nagyon elkezdett érdekelni. Évek óta beszélgetünk róla a rendezővel, Göttinger Pállal, és most eljött az ideje, hogy megcsináljuk. Ő rendezte már, 2008-ban, a Bárkában, az volt az első magyarországi bemutató. Úgy tudom, itthon mi visszük színre másodikként. Igaz, jelenleg a világban 46 helyen játsszák Londontól a Broadwayig. Pali és én hasonlóképpen gondolkozunk színházról, a világ megközelítéséről, előadásokról – olyanokról, amik az emberről és az életről mesélnek. Jómagam nagyon szeretem ezt a stílust és azokat a darabokat, amelyeket rendezőként választ.

 

A Tengeren előadás mellett Horváth László Attila látható még a Balfácánt vacsorára! és a Mesél a bécsi erdő (képünkön) című színdarabokban is.

 

 Kováts Dénes