Nyíregyházi Cantemus Kórus: A Bakelittől napjainkig
A Cantemus 45 éve a hangfelvételek számát és helyszíneit tekintve is egy valóságos kincsesbánya. Még azok is – akik bár sok-sok évtizede kapcsolatban vannak a kóruscsalád együtteseivel – találnak időnként különlegességeket, melyek többségéhez természetesen érdekes történetek is köthetők.
Csak a saját kiadásban megjelent lemezeink száma mára már eléri a harmincat, és ha ehhez még hozzávesszük a különböző lemezkiadók által forgalmazott felvételeket és azokat is, amelyeken valamelyik kórusunk közreműködőként vett részt, akkor átlagban mind a 45 évre jutna egy-egy kiadvány. És akkor még nem beszéltünk a rádió-, és TV felvételekről.
A kezdetek
A hangfelvételek története is 1975-ben kezdődött. Akkoriban még javában élt és virágzott az „Éneklő Ifjúság” program, melyben a Magyar Rádió és a Hungaroton számos hangfelvételt készített az ország legjobb énekkaraival. Ebbe a programba természetesen a Cantemus Gyermekkar is bekapcsolódott, majd szépen sorban a többi együttesünk is. A felvételek többsége Nyíregyházán a Vasvári Pál Gimnázium aulájában lett rögzítve, tekintve hogy akkoriban még a városnak nem volt megfelelő és minden igényt kielégítő hangversenyterme. A Cantemus Gyermekkar első élő rádiófelvétele is ebből az időből való. A budapesti Torockó téri református templomban rendezkedett be a rádió stábja, és ahogy az elő van írva, szépen lecsillapították a természetesen zengő akusztikus teret, aminek eredménye egy nem igazán szépen szóló felvétel lett. Idézem Dénes bácsit: „Azok a felvételek szerintem nagyon csúnyák. Komolyan mondom!
Szupersztárokkal
Az 1980-as évektől már folyamatosan jöttek felkérések nemcsak hazai, hanem nemzetközi produkciókban való részvételre is. 1983-ban a Hungaroton és a Sefel Records kiadásában jelent meg, még bakelit (Vinyl) lemezen Mahler: VIII. “Ezrek” szimfóniája, Joó Árpád vezényletével. Hamari Júlia, Takács Klára, Sólyom Nagy Sándor és Gregor József szólistákkal, valamint a Budapesti Kórus, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és az akkor még „nevesincs” Nyíregyházi 4. sz. Állami Általános Iskola Gyermekkórusa közreműködésével. 1984-1985 két újabb megtiszteltetést hozott. Joó Árpád vezényletével CD lemezen jelent meg Liszt: Szent Erzsébet legendája, majd Doráti Antal vezényletével Liszt: Krisztus oratóriuma. Olyan énekművésszel az élen, mint Marton Éva, akit akkor már a Metropolitan Opera sztárjaként ünnepelt a világ. De a gyermekkórus ott volt a Kóródy András vezényelte Kodály: Psalmus Hungaricus TV felvételén is, utána pedig rögtön egy legendával, Leonard Bernstein vezetésével énekelhetett Budapesten és Bécsben, a zeneszerző-karmester Kaddish szimfóniájának TV felvételén. 1988-ban a Cantemus Fiúkórus sem adta alább és Giuseppe Patane vezényletével Boito: Mephistofele operáját énekelték CD lemezre a világhírű basszbaritonnal, Samuel Ramey-vel. Hosszan folytathatnánk a sort, hiszen azóta a Cantemus kórusai Seiji Ozawa-tól Fischer Ivánig a legnagyszerűbb karmesterekkel és zenekarokkal készíthettek hangfelvételeket. Kuriózumként az 1991-ben megjelent, LP, CD és később DVD formában is kiadott Benkó Dixieland Band karácsonyi miséjét érdemes megemlíteni, mely egyedülálló a saját műfajában és a Nyíregyházi Evangélikus Templomban volt az ősbemutatója, majd az első DVD felvétele is.
Testhezálló szerepben
Az 1989-es év egy fontos állomás a Cantemus hangfelvételeinek történetében. Ismét Dénes bácsi szavai következnek: „A Hungaroton megbízásából Kodály Kórusművészete CD sorozat hetedik darabját kellett elkészítenünk a gyermekkarral. Ez óriási megtiszteltetés volt akkor. Többszöri egyeztetés után az Egészségügyi Főiskola aulája mellett döntött Mátyás János hangmérnök. A felvételek öt napig tartottak és a gyermekkarnak ez egy nagy próbatétel volt. Kellett legalább két nap, amíg igazán magukra találtak. A kóruspódiumot Budapestről hozták, szépen felállították rá a 60 fős énekkart, a hangmérnöki kocsiban belőtték az általuk tökéletesnek tartott hangerőt és színt és indulhatott a felvétel. Mivel ők kint voltak a technikusi kocsiban, szerencsére nem látták, amit én. Az énekkar öntevékeny része – élükön egy-egy bátrabb leánnyal – egyszer csak kezdtek „lefolyni” a dobogóról. Voltak olyan magabiztosak, hogy ők már megtehették. Nem akartak hering módjára összeállni és egyszer csak kezdett kinyílni a kórus. Ezt is meg kellett tanulni, de az „Angyalok és pásztorok”, amit aztán később sokan emlegettek erről a lemezről, már teljes pompájában szólalt meg. Az Egészségügyi Főiskola aulája háromemeletes és azt találtuk ki, hogy az angyalok ott lesznek fent – ez Mátyás Jánosnak is nagyon tetszett – lent a pásztorok, és a mű végén ők mennek fel az angyalokhoz. Az én fejemben ez így állt össze, de a hangmérnök pont fordítva gondolkozott, hiszen az eredeti történetben is úgy van, hogy az angyalok mennek a pásztorokhoz. Úgyhogy addig csavargatta a technikát, míg meg nem szólalt ez az elképzelés, és végül is – bár én másként gondoltam – ez egy jól sikerült felvétel lett.
Christmas Music bakelit lemeze 1989
Karácsonyi angyalok
A Cantemus kórusainak életében a karácsonyi koncertek mindig kiemelt jelentőséggel bírtak. Van egy leküzdhetetlen erő a nagyközönség fejében. Ha karácsonyról, Jézus születéséről van szó, akkor kórusmuzsika, kristálycsengésű angyalhangokkal. Ha van jelző, ami véglegesen összeforrott a Cantemus énekeseivel, akkor ez az a kifejezés. A kórus külső megjelenése is a fényre asszociálja a nézőt. Ahogy Kokas Klára zenepedagógus fogalmazott: „…a nyíregyházi kislányok hangjában másféle fényesség is cseng, valami ősi erő és bátorság, valami töretlen és törhetetlen és mindent túlélő bátorság, amiben nincs baj, és ami sosem okozhat rosszat másoknak. Az angyalok hangjában az ígéret és a pásztorokéban az elfogadás öröme, hogy a föld olyan, amilyen.” A vállaji Római Katolikus templom különös helyet foglal el a Cantemus hangfelvételeinek történetében és sok szállal kötődik a karácsonyi ünnepekhez. 1989-ben egy máig nagy becsben tartott karácsonyi album, a „Christmas Music” lett ennek az eredménye, amely a borítón jellegzetes zöld és arany színével bakelit lemezen jelent meg, majd később CD formájában is kiadásra került. Sok szempontból különleges volt, hiszen a Tarcai Zoltán vezette Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Férfikara is közreműködött rajta és befejező műként egy akkor merésznek számító csodálatos Bárdos Lajos kánon, a „Boldogasszony” zárta, amit előtte sokáig nem volt ildomos énekelni. A vállaji templomban került rögzítésre a Misék és részben az Ave Maria című album is, majd később a Cantemus Vegyeskar Rachmaninov: Vesperás CD-je, valamint a Hungaroton megrendelésére készült „Ó, gyönyörű szép, titokzatos éj” DVD képi anyaga.
Fagyásveszélytől a madárhangokig
A hangfelvételek készítése „veszélyes üzemnek” számít. Kicsit az örökkévalóságnak dolgozik az ember és a lehető legtökéletesebb munkát akarja kiadni a kezéből. Jócskán vannak azonban előre nem kiszámítható események. Felvétel indul – szól a hangmérnök – a piros lámpa kigyullad, szárnyal a dal, érzi az énekes, hogy most jó lesz, aztán egy katartikus pillanatban nyílik az ajtó, sapkás ember kukucskál be rajta és közli, hogy meghozta a mai postát. Felvétel leáll, és ki-ki vérmérséklete szerint reagál a cselekményre, bár az borítékolható, hogy a postás nem lesz megdicsérve. Megesik, hogy a karvezető is rosszul tervez. Érkezik a vállaji templomhoz a gyermekkar a venezuelai koncertkörútra tervezett könnyű, szellős ruhában. Kiderül, hogy a templomban mínusz három fok van, de ha már itt vagyunk, legalább egy gyors hangbeállást csináljunk meg. Alig 15 perc és Dénes bácsi máris beparancsolja a fűtött buszba a lányokat. Egy azonban nem mozdul, mereven áll, majd kéklő ajkaival közli, hogy nem tud lemenni a dobogóról, a hidegtől annyira megmerevedtek az izmai. Ketten kísérik a buszba és láss csodát, senki nem lesz beteg később sem. A felvételeket sokszor a délutáni és esti időszakra tervezte a kórus, gondolván hogy akkor már lecsendesedik a falu. De ez sem mindig vált be. Ha már azt hitted, hogy minden rendben, akkor a hangmérnök szól, hogy valami zümmög. Rövidesen kiderül, hogy egy seregnyi légy napozik és dorbézol a templomablak üvegén. Napnyugta után aztán ők is elhallgattak és indulhatott a felvétel. Az énekes madarak legváratlanabb megszólalása is alaposan meg tudja izzasztani a technikusokat. Idővel annyira kivédhetetlennek tűnt ez a probléma, hogy inkább benne maradt a felvételben, sőt készült olyan CD lemez is – „A természet zenéje” – amibe már tudatosan bele lettek komponálva a madárhangok. A verebekkel viszont nehéz volt mit kezdeni. Egy alkalommal a vállaji templomban ütöttek tanyát. Különösebb probléma nem lett volna velük, mert általában csendben megültek, de abban a pillanatban, ahogy megszólalt a kórus, valamelyikük elkezdett csipogni. Talán ő is csatlakozni akart az énekhez? Ilyenkor jön jól egy – a helyzet komolyságát felismerő – technikai munkatárs. Kiparancsolta az énekkart a templomból, majd fogta magát és elindult. Puskáért! Fél óra múlva aztán közölte, hogy négy veréb volt. Így hát kisebb véráldozattal ugyan, de a felvétel végül kitűnően sikerült.
1995 Japán
Változnak az idők
A folyamatosan változó környezethez nekünk is alkalmazkodnunk kell. Kétségtelen, hogy a Cantemus terepe mindig is az élő koncertek varázsa volt, de kénytelen-kelletlen a digitális térben is meg kell tanulnunk a legmagasabb szinten megnyilvánulni. Úgy, ahogy az akusztikus térben sikerült egy világszínvonalú hangzásminőséget és látványt felépítenünk az eltelt évtizedekben, most itt a lehetőség egy új terület felfedezésére is. A művészeti világot leginkább megviselő élő koncertek hiányát olyan videókkal igyekszünk pótolni YouTube csatornánkon, amely bepillantást enged mostani munkáinkba, másrészt a jövőnket is erősítheti. És bár már a CD lemezek korszaka is lassan a múlté lesz, immár digitális formában a dalok.hu oldalon sok lemezünk letölthető, de ott vagyunk a Spotify-on és az Apple Music-on is.
Olyan darabok is szerepelnek rajta, amit eddig még nem adtunk ki. Hamarosan kapható lesz a dalok.hu oldalon és limitált példányszámban CD lemezként is. Hallgassák hát a Nyíregyházi Cantemus Kórus együtteseit az online térben is!
Forrás: cantemus.hu