Nyíregyháza lendületben van
A pénzügyminiszter gyakran tárgyal fejlesztésekről a város országgyűlési képviselőjével és polgármesterével

Országjáró fórumsorozata egyik állomásaként Nyíregyházán járt március 7-én Varga Mihály. A pénzügyminiszter sajtótájékoztatóját megelőzően exkluzív interjút adott a Nyíregyházi Televíziónak, melyben kiemelte: Nyíregyháza lendületben van. A tárcavezető szerint a térség legfontosabb szervezőerejévé vált a város, mely élt azzal a lehetőséggel is, hogy a kormányzat annak idején levette válláról a 2010 előtt keletkezett óriási pénzügyi terheket, a 18 milliárdos adósságot.

Nyíregyháza lendületben van – jelentette ki a Nyíregyházi Televízió stúdiójában Varga Mihály. A pénzügyminiszter hozzátette, jól látható, hogy a térség legfontosabb szervezőerejévé vált a város.

Fejlesztési-növekedési pályán

– Az elmúlt évek legfontosabb fejlesztései kezdenek beérni, s ezekhez még újak is csatlakoznak. Dr. Kovács Ferenc polgármester úrral vagy dr. Szabó Tünde államtitkár asszonnyal nem tudok úgy találkozni, hogy ne valamilyen fejlesztésről, lehetőségről beszéljünk, ami az itt élők érdekeit szolgálja. Ez jól mutatja, hogy egyik ötlet hozza a másikat, ha egy város elindul egy fejlesztési-növekedési pályán, olyan lehetőségek is lesznek, amire korábban nem is mertek gondolni. A Modern Városok Program megteremtette azt a lehetőséget, hogy szervezetten tudjon a magyar kormány csatlakozni helyi fejlesztési programokhoz, s biztos vagyok benne, hogy ezt több olyan fejlesztés, beruházás fogja követni, ami előkészítés alatt van – fogalmazott a miniszter.

A Kállay-kúria is a Modern Városok Programnak köszönhetően újulhatott meg

Levette a kormány az adósságterhet

A pénzügyi tárca vezetője kiemelte: Nyíregyháza pénzügyileg is az egyik legstabilabb a megyei jogú városok között. – Nyíregyháza is komoly teherrel indult a 2010-es kormányváltást követően, hiszen több mint 18 milliárd forint volt az adósságállománya, amit a kormány átvett a várostól. Ez hozzájárult ahhoz, hogy szabadabban lehessen terveket, programokat előkészíteni és Nyíregyháza élt ezzel a lehetőséggel. Örülünk, hogy kiderült, ha ezt a terhet levesszük a városról, akkor az képes gyorsan előrelépni. Biztos, hogy minden sokkal lassabban valósult volna meg, ha a kormány nem azzal indít, hogy a 2010-es kormányváltás után ezt az adósságterhet átveszi.

„2021 a magyarok éve volt”

Varga Mihály a tárcáját érintő fontosabb tényekről is szólt a március 7-i beszélgetésben, kiemelve, hogy az orosz–ukrán háború szinte mindent zárójelbe rakott, ami korábban fontos témának tűnt. Varga Mihály emlékeztetett, tavaly a koronavírus volt a legfontosabb ellenfelünk, a leglényegesebb kérdés az volt, hogy a gazdaság minél gyorsabban kijöjjön a járvány okozta visszaesésből. – Ehhez rendeltük a kormány intézkedéseit: beruházásokat, fejlesztéseket indítottunk, bértámogatást adtunk, adókedvezményekkel, adócsökkentéssel segítettük, hogy mindenki talpon tudjon maradni. 2021 a magyarok éve volt, Európa egyik legnagyobb gazdasági növekedését tudtuk produkálni 7,1 százalékkal. Megőriztük a munkahelyeket, a járvány előtti időszak képességét visszaszereztük – sok ország még a 2019-es szintje alatt van, míg Magyarország ledolgozta a hátrányát. Kijelenthetjük: hazánk ma sokkal ellenállóbban tud bármilyen válsággal szembenézni, mint az elmúlt években bármikor.

Az állatparki Hotel Pangea megnyitása óta már többször nyert turisztikai díjat – ez is kormányzati támogatással megvalósult fejlesztés

Másfajta válságkezelési szemlélet

– Mivel választás előtti időszakban vagyunk, kérem, tegyék mérlegre az elmúlt két időszak kormányainak döntéseit. 2010 előtt is volt gazdasági visszaesés, az akkori kormányzat lépései ezek voltak: adóemelések, megszorító lépések, elvonások, a 13. havi nyugdíj és közalkalmazotti bér elvétele, így a politika nem hozzáadott az emberek teljesítményéhez, hanem inkább elvett belőle, nem voltak forrásaik, tartalékaik. A koronavírus-világjárvány okozta krízisben mi pont az ellenkezőjét alkalmaztuk: a gazdaság élénkítése, az adók további mérséklése, a 25 év alattiak adókedvezménye, a szociális hozzájárulási adó csökkentése. A beruházások élénkítésével európai uniós összevetésben a 2. helyen vagyunk a beruházási ráta tekintetében, ami mutatja, hogy optimisták a magyarországi vállalkozók. A 2010 előtti megszorítások sehova nem vezettek, míg mi a sokkal mélyebb válságot másképp orvosoltuk: az emberek fizetése nem csökkent, emelkedtek a bérek, a vásárlóerő növekedett, a 4,7 millió munkavállaló soha nem látott rekordot jelent.

Kibővült családtámogatási rendszer

– De a legfontosabb talán a családok megerősítése. Bármilyen gondunk is van (járvány, háború okozta visszaesés, szankciók), ennek az országnak ez a legfontosabb kihívása. Az évtizedek óta csökkenő népességű országban a mindenkori kormány feladata a trend megfordítása, s a megmaradás, a gyarapodás elősegítése. Ennek lett alárendelve a családtámogatási rendszer kiszélesítése, melynek fontos eleme például a négygyermekes anyák adókedvezménye, s szinte alig fizetnek adót a 2-3 gyermekes családok. Olyan volt a gazdasági teljesítménye az országnak 2021-ben, hogy a családoknak vissza tudjuk fizetni a személyi jövedelemadót, ez 1,9 millió családot érint. S a lakásépítési kedvezményekkel, foglalkoztatási lehetőségekkel is előrébb léptünk.

A nyugdíjasok is nyertesei az elmúlt éveknek

– A nyugdíjasok is részei a családnak, az õ megbecsülésük folyamatos. 2010-ben azt mondtuk: nem lehet a korábbi politikát folytatva, elvenni tőlük, hanem garantálni kell a nyugdíjak reálértékét, s ha a gazdaság lehetőséget ad, bővíteni kell. Ennek jegyében született a nyugdíjprémium, az Erzsébet utalványok, s természetesen a 13. havi nyugdíj fokozatos, most már teljes visszaadása. Szeretnénk, hogy érezzék: ők nyertesei az elmúlt éveknek, igyekszünk megvédeni őket. Fontos, hogy egy ledolgozott életút után a biztonságuk garantált legyen.

A gyermekvédelmi törvény miatt van konfliktus

Kérdésre válaszolva a miniszter kifejtette, népszavazást is tartanak április 3-án, mely olyan kérdésről szól, amit a háború szintén kicsit háttérbe szorított, de fontos, jövőbeni, a családokat érintő témát érint. – A gyermekvédelmi törvény elfogadása után indult el igazából a konfliktus tavaly nyáron az Európai Bizottsággal. Jól emlékszem: már megkaptuk volna azokat az uniós támogatásokat, amikhez a koronavírus miatt minden ország hozzájutott az elmúlt években. De mikor a gyermekvédelmi jogszabály elfogadásra került a parlamentben, akkor ez a folyamat hirtelen leállt. Jól látható, hogy egy politikailag motivált vitáról van szó. A népszavazás tétje az, hogy ki dönthessen arról, a gyermeke mit tanul, milyen ismeretekkel vérteződik fel egy iskolában. Azt gondoljuk, ebben a szülőnek van alapvető joga beleszólni, mások erről mást gondolnak. A népszavazás kérdései arra vonatkoznak, hogy a magyar állampolgárok dönthessenek ebben a kérdésben. Mi azt szeretnénk, hogy hosszú távon a gyermekeink, unokáink sorsát alapvetően mi, szülők, nagyszülők határozhatnánk meg.