Nemzeti Összetartozás Napja – 105 évvel ezelőtt írták alá a trianoni békediktátumot
A Nemzeti Összetartozás Napja nemcsak a múltról, hanem a jövőről is szól – mondta ünnepi beszédében Kövér László Nyíregyházán. A házelnök kiemelte, mindaz, amit mi, magyarok egyszóval Trianonnak nevezünk, nem történelmünk egy lezárt fejezete, hanem a jövő egy ma is fenyegető lehetősége. A nyíregyházi ünnepségen elhangzott, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egykor a történelmi Magyarország szíve és közepe volt, a trianoni döntéseket követően vált az ország legkeletibb szegletévé. Most a vármegyeszékhely belvárosában egy Életfa emlékezteti a lakosságot a múltra, melynek lombkoronája a történelmi Magyarország sziluettjét idézi.
Dolhai Attila Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész kiváló énekhangja tette még felemelőbbé az ünnepi megemlékezést szerda délelőtt a Hősök terén, valamint a Vásárhelyi László Református Alapfokú Művészeti Iskola növendékei is egy különleges produkcióval készültek.
Egységes nemzet
Június negyedike a Nemzeti Összetartozás Napja, ekkor hazánk számos pontján arra hívják fel a figyelmet, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes nemzetnek. Az összetartozást mutatja helyi szinten, hogy hosszú évek óta közös megemlékezést szervez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal és a vármegyei önkormányzat. 2010-ben új fejezet kezdődött a magyar nemzetpolitikában, ezt mutatja az akkor elfogadott törvény, amely alapján június negyedikét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánították, mondta Román István főispán beszédében.
Sok ember jó érzéssel fogadta ezt a jogszabályt, de úgy gondolom, hogy nálunk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében különös vibrálása van ennek a szemléletváltozásnak. Mi, akik földrajzi közelségünk okán a határon átnyúló területeken közel élünk nemzettársainkhoz, mi nálunk talán ez nagyobb visszhangra talált. Itt, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, ahová olyan folyók érkeznek be, amelynek partjain mindenütt magyar emberek élnek”
– tette hozzá a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei főispán.
105 éve tartó rémálom
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egykor a történelmi Magyarország szíve és közepe volt, a trianoni döntéseket követően vált az ország legkeletibb részéve – tette hozzá a főispán. Az első világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés nem véletlenül szerepel békediktátum néven a magyar forrásokban és a közéletben, miután a nagy hatalmak olyan döntéseket kényszerítettek a történelmi Magyarországra, amellyel elvesztette területének és lakosságának kétharmadát.
Immáron 105 éve verejtékkel, nyughatatlanul vergődik minden magyar határon innen és határon túl abban a rémálomban, amelyből szeretne felébredni, hogy Trianon egy rémálom és minden év június negyedikén arra eszmél minden magyar szív, hogy sajnos a rémálom valóság”
– mondta Zsarnai Krisztián evangélikus esperes.
Mi, magyarok összetartozunk
A nyíregyházi emlékezés helyszínéül szolgáló Hősök terén 2021 óta áll egy szobor az Életfa nevet viselve, amelynek lombkoronája a Nagy-Magyarország sziluettjét idézi. Évek óta ez emlékeztet és összeköt bennünket, valamint a jövőbe vetett hitünket és reményeinket is szimbolizálja – erről dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere beszélt az ünnepségen.
Ez a szobor emlékeztet arra a nemzeti tragédiánkra, amit Trianon jelentett: családokat, rokonokat, barátokat szakított szét és lökött át egy idegen országba. Ez itt, Nyíregyházán és a megyénkben – talán nem is kell mondjam – drasztikusabban, fokozottabban jelentkezett. De ez össze is köt bennünket, ezért én nem is a gyásznapot erősítem, mert az Életfa a jövőről, az életről szól, és bár ez egy mutatós alkotás lehet az ide érkező külföldi turistáknak, de nekünk, magyaroknak, jöjjünk bárhonnan, azt mondja: hogy mi, magyarok összetartozunk és magyarnak lenni jó”
– tette hozzá a város polgármestere ünnepi beszédében.
„Ez a nap nemcsak a múltról, a jövőről is szól”
A Nemzeti Összetartozás Napja nemcsak a múltról, hanem a jövőről is szól – ezt pedig Kövér László mondta ünnepi beszédében Nyíregyházán. A házelnök kiemelte: mindaz, amit mi, magyarok egyszóval Trianonnak nevezünk, nem történelmünk egy lezárt fejezete, hanem a jövő egy ma is fenyegető lehetősége.
Amíg a Trianonban idegen államok joghatósága alá kényszerített magyar nemzet harmadának, azaz minden tíz magyar ajkú emberből három magyarnak, a mai utódai nem érzik maradéktalanul biztosítottnak a magyarként való megmaradásukat a szülőföldjükön, addig Trianon nem a múlt, hanem a jelen, mert amíg európai nemzeteket lehet felosztani, és államokat lehet eltörölni Európa térképéről, addig mindaz, ami velünk, magyarokkal történt 1920-ban, a jövőben ismét megtörténhet velünk és másokkal is. Vannak, akik azt gondolják, az országvesztés és a nemzethalál fogalma csak költői túlzás, holott maga a történelmi valóság”
– mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
A beszédeket követően az ünneplő közösség elhelyezte az emlékezés virágait annál az emléktáblánál, amely bemutatja a trianoni döntés előtti és utáni Magyarországot, kiemelve a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelentős területi veszteségét.
