Nemzeti gyásznap – Az aradi vértanúk előtt tisztelegtek Nyíregyházán
Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos emléke előtt hajtottak fejet október 6-án Nyíregyházán. 177 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Aradon a szabadságharc tizenhárom honvédtisztjét, Pesten pedig Magyarország első felelős miniszterelnökét. A nemzeti gyásznap alkalmából az önkormányzat szervezésében a Damjanich-szobornál tartottak megemlékezést, amelyen ’48-as dalokkal, virágokkal és koszorúkkal tisztelegtek a mártírok előtt.
A hagyományokhoz hűen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc dalai is felcsendültek a Honvéd Népdalkör előadásában a Damjanich-szobornál, ahol az önkormányzat az aradi vértanúk tiszteletére rendezett megemlékezést. Október 6-a 2001 óta nemzeti gyásznap Magyarországon. A szabadságharc leverését követő megtorlás egyik legsúlyosabb napja volt 1849. október 6-a: Aradon tizenhárom honvédtisztet, Pesten pedig Batthyány Lajost végezték ki.
Hűség egy közös ügyhöz
Az aradi tizenhárom története ma is fontos üzenetet hordoz az összetartozásról és a hűségről, valamint arról, hogy mit jelent kiállni egy közös ügy mellett – emelte ki beszédében Jászai Menyhért alpolgármester.
Az aradi tizenhárom különböző életutat járt be, különböző családi háttérrel, különböző származással, különböző anyanyelvvel érkeztek a Magyar Honvédségbe. Volt közöttük magyar, német, szerb és örmény származású katona is. Nem születésük vagy anyanyelvük tette őket egy közösség részévé, hanem az ügy, amely mellé odaálltak: Magyarország szabadságának az ügye. Ez ad különös erőt az ő történetüknek ma is, arra emlékeztet bennünket, hogy a hazához tartozás nem pusztán származás kérdése. Hűség, elkötelezettség és felelősség is. Az aradi vértanúk sorsa pedig arra emlékeztet bennünket, hogy ők életüket adták azért az ügyért, amely mellett végig kitartottak
– mondta Jászai Menyhért.
Harmincéves helyszín
Idén harminc éve annak, hogy a Tompa Mihály utcába került a pont 55 esztendővel ezelőtt a korabeli laktanyában felavatott Damjanich-szobor. Damjanich János császári tisztként kezdte katonai pályáját, 1848-ban azonban a magyar szabadságharc mellé állt, és annak egyik legismertebb hadvezére lett. Október 6-án ő is az aradi vértanúk között halt meg.
Különös jelentősége van annak, hogy ma itt, Nyíregyházán, a Damjanich-szobornál emlékezünk. Damjanich János a szabadságharc egyik legkiválóbb katonai vezetőjévé vált. A délvidéki szerb családból származó császári tiszt 1848-ban a magyar ügy mellé állt, és honvédtábornokként számos győzelem részese volt. Katonái tisztelték határozottságáért, bátorságáért, és azért, mert a legnehezebb helyzetekben sem maradt távol azoktól, akiket vezetett. Sorsa magában hordozza mindazt, amit október 6-a jelent számunkra: egy emberét, aki döntést hozott, egy katonáét, aki vállalta annak következményeit, és egy vértanúét, aki a halál árnyékában sem tagadta meg az ügyet, amelyet szolgált
– tette hozzá az alpolgármester.
A megemlékezésen Pák Bence református segédlelkész mondott imádságot az aradi vértanúkért. A Móricz Zsigmond iskola diákjai csákókat helyeztek el a kopjafákon, a Nyíregyházi vitéz Mikecz Kálmán Honvéd Kollégium kadétjai pedig 13 szál fehér rózsával emlékeztek a vértanúkra. Az ünnepség végén a város, valamint intézmények és szervezetek képviselői koszorúzták meg a Damjanich-szobrot.
