Bemutatjuk a nyíregyházi választókerületeket: 1., belváros és környéke
A belvárosban továbbra is gondot okoz a parkolás, a kerékpárosok és rolleresek közlekedése, de az utak és járdák állapotán is van mit javítani. Több zöldfelületre lenne szükség, és a lakóknak is jobban kellene vigyázniuk a környezetükre – mondja a városrész képviselője. Dr. Ulrich Attila (Fidesz–KDNP) 2022 óta képviseli Nyíregyháza 1. számú választókerületét, korábban tíz évig volt alpolgármester. Ma ismét történészként dolgozik, a Nyíregyházi Egyetemen tanít, kutat, konferenciákra jár, szabadidejében gyümölcsöt termeszt és méhészkedik. Sorozatunkban ezúttal vele beszélgettünk a belváros és környéke mindennapjairól, problémáiról és a megoldásra váró feladatairól.
Sokféle lakókörnyezet, eltérő igények
Elég nagy és változatos a választókerület. A közvetlen városközponttól, a Zrínyi Ilona utca környékétől egészen a Géza és az István utcáig tart, de beletartozik a Jég utca, a Bujtos környéke és Örökösföld egy kis része is. Vannak emeletes házak, de vannak csendesebb, kertvárosias részek is. Akik a belvárosban élnek, azok a városközpont minden áldásával és minden hátrányával együtt élnek, a zajtól kezdve a szmogig. Nyilvánvalóan más problémák érik őket, mint azokat, akik egy családi házas utcában laknak, és ebből adódóan az igényeik is különböznek.
A sétálóutca a gyalogosoké legyen
Már az alpolgármesterségem idején is próbáltam megoldani a Kossuth tér közlekedését. Azt szerettem volna elérni, hogy pusztán sétálóutca legyen. Se biciklivel, se rollerrel ne lehessen ott közlekedni, természetesen a mozgásukban korlátozott emberek által használt eszközök kivételével. Legalább azt el kellene érni, hogy leszálljanak ezekről az alkalmatosságokról, és gyalogosként tolják őket. Amikor kint voltak a tiltótáblák, sokan akkor is úgy mentek el mellettük, mintha ott sem lennének. A rollerek elterjedése óta ez még nagyobb probléma. A törvény csak egy papíron lévő szabályozás, ha azt az emberek nem fogadják el. Ez kultúra kérdése is.

Fontos a belvárosi gyalogos közlekedés biztonsága
Parkolóház, utak, járdák
A Covid előtt beszéltünk a polgármester úrral arról, hogy szükség lenne parkolóházra, ahol néhány száz autó elférne. Hosszabb távon a forgalom egy részét ki kellene terelni a közvetlen városközpontból, hogy kevesebb legyen a zaj és a szmog. Más városokban egyirányúsításokkal, forgalomkorlátozásokkal próbálkoznak, Eger jó példa erre. Ehhez viszont komolyabb forrásokra van szükség. Régi kérés a körút Kossuth utca és Hunyadi utca közötti szakaszának újraaszfaltozása. Remélem, jövőre sor kerülhet rá, mert jelentős hiányosságai vannak az útnak. Mindenre egyszerre nincs pénz, ráadásul egy út felújítása sokszor nem csak abból áll, hogy felmarják az aszfaltot és újat terítenek rá. Alatta csőrendszerek, vezetékek vannak, ezekre mind figyelni kell.
Zöldebb, élhetőbb belváros
Hiszem, hogy amilyen egy belváros, olyan maga a város. Az emberek abból szűrnek le egy városképet, amit ott látnak. Nyíregyháza ebből a szempontból különleges helyzetben van, mert Sóstó is a város egyik fontos vonzereje, de aki a belvárosba érkezik, annak is azt kell éreznie, hogy rendezett környezetben jár. Minél zöldebb egy belváros, annál jobb. A főkertész asszonnyal terveket is készíttettünk arra, hogyan lehetne a lekövezett területek egy részét visszazöldíteni. Egy-két méteres növénysávokat alakítanánk ki, amelyek nyáron hűsítenék a környezetet. Egyelőre nincs forrás rá. A fásítást a közművezetékek is nehezítik, sokszor ezért nem lehet egy kivágott fa helyére újat ültetni. A japán Miyawaki-módszerrel telepített minierdőkben is látok lehetőséget. Akár játszóterek környékén is ki lehetne próbálni. Kis területen sokféle növényt ültetnek, amik természetes módon fejlődnek. Nem feltétlenül kerülne sokba, és a levegő minőségén is javíthatna, különösen nyáron, amikor gyakran magas a légszennyezettség.

Virágos belváros
Játszóterek és a lakók nyugalma
A Géza utcai játszótér szép, jó helyen van, de a néhány éve kihelyezett filagóriában nyaranta fiatalok hangoskodnak, italoznak éjszakánként, zavarva a környéken élőket. Sok panaszt kaptam, próbáltam megoldást találni, de eddig nem sikerült. Szerintem nem az állandó rendőri intézkedés lenne a megoldás, hanem az, ha a szülők is megtanítanák a gyerekeiknek, hogy másokra is figyelni kell. A Sóstói út 3. mögötti játszótér korszerűsítését is régóta szeretnénk elérni, bízom benne, hogy jövőre megújulhat.

A felújított Géza utca játszótér
Közbiztonság, kéregetők és térfigyelő kamerák
A belvárosban a galambok, a kéregetők és a hajléktalanokkal összefüggő problémák is rendszeresen előkerülnek. Heti szinten telefonálok különböző ügyekben az önkormányzatnak vagy a rendőrségnek. A belváros és környéke térfigyelő kamerákkal viszonylag jól lefedett. Vannak még olyan helyek, ahol indokolt lehet a bővítés, de egyre kevesebb. A Nyírfa tér környékére is kértem már kamerákat. A felvételek visszanézhetők, ez sokszor a rendőrség munkáját is segíti. A közbiztonsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy az emberek betartsák a szabályokat. Az éjszakai autós és motoros hangoskodás, a szabálytalan parkolás szintén olyan probléma, amellyel foglalkozni kell.

A térfigyelő kamerák jól lefedik a belvárost
A lakóknak is tenniük kell a környezetükért
Ősszel rendszeresen előkerül a falevelek összegyűjtésének és elszállításának kérdése. Mindenkinek jobban kellene vigyáznia arra a környezetre, ahol él. A Kossuth utcai lakótömböknél például sokan összegyűjtik a lombot, de az aztán hosszú ideig ott marad, néha még télen is, és tavasszal már a szétrohadt leveleket viszik el. A NYÍRVV szakemberei sokat dolgoznak azért, hogy a város rendezett legyen. De nem várható el, hogy ha valaki telefonál, három perc múlva már ott legyenek. Az embereknek is jobban oda kellene figyelniük a környezetükre, és a lakóközösségeknek is össze kellene fogniuk. Lehet, hogy bizonyos szabályokat is érdemes lenne újragondolni, életszerűbbé tenni, mert a világ változik. Nem egymásra kell mutogatni, hanem megpróbálni megoldani a problémákat. Ebben én is benne vagyok, nem hárítom el a felelősséget.
Kulturális programokból nincs hiány
Kulturális szempontból a belváros jó helyzetben van, hiszen az önkormányzat ide szervezi a nagy rendezvények jelentős részét. A civil szervezetek nagy része aktív, és a belvárosban a kulturális programokkal alapvetően nincs probléma. Inkább azt hiányolom, hogy Nyíregyházán nincs meg igazán az a fajta kiülős kultúra, amit más magyar városokban, például Egerben vagy Debrecenben, de külföldön is sok helyen látni. Van néhány kávézó a főtéren, de jó lenne, ha nyáron este kilenc-tíz óra után sem lenne olyan kihalt a belváros. Az egyetemen tanítok, beszélgetek a fiatalokkal, és ők sem nagyon találnak esti lehetőségeket. Ez nem elsősorban az önkormányzat vagy a képviselő feladata, hanem társadalmi kérdés, szokás és hagyomány is. Ebben szerintem lenne hova fejlődni.

Adventi gyertyagyújtás a Kossuth téren

Krúdy emléknap a Bessenyei téren
Kapcsolattartás a lakókkal
Az emberek ismernek, tudják, hogyan érhetnek el. A telefonszámom, az e-mail-címem nyilvános, és ha valaki megkeres, szívesen találkozom vele személyesen is. Korábban az irodában tartottam fogadóórákat, most inkább közvetlenül keresnek meg. Sokkal személyesebbnek tartom, ha kimegyek a helyszínre, és ott beszéljük meg a problémát. Rengeteg ilyen alkalom volt már, és nemcsak közterületi, hanem egyéni ügyekben is fordulnak hozzám. Ha valakinek tudok segíteni, akkor megteszem, nemcsak azért, mert képviselő vagyok, hanem emberileg is így tartom helyesnek. De azt is látni kell, hogy a képviselő nem mindenható, és nem ő rendelkezik a fejlesztési forrásokkal. Kérni, kezdeményezni tud, és ha valami nem teljesül azonnal, akkor várni kell, tovább kell dolgozni rajta.
Történész, gazdálkodó és méhész
Most visszatértem a tanításhoz. A Nyíregyházi Egyetemen tanítok, kutatok, és az elmúlt két évben újra egyre több helyre hívnak. Konferenciákra kapok meghívást, nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, és ezekre igyekszem elmenni. A legfőbb célom az, hogy külföldön is hagyjak magam után nyomot a történészi munkámmal. Az egyetemen pedig nemcsak egyszerűen tanítani szeretnék, hanem próbálom a fiatalokat felkarolni, segíteni nekik. Emellett harminc éve gazdálkodom. A családunknak van egy kis gyümölcsöse, a metszést és a permetezést én végzem, a szedés már családi munka. Van egy tanyánk is a gyümölcsös közelében, ott tartjuk a méheket. Az ember kimegy, csend van, és ott lehet gondolkodni. A gazdálkodásban egyébként nagyon érződik az éghajlatváltozás. Olyan kártevők jelennek meg, amelyek korábban nem voltak, és a növényvédelem is egyre nehezebb. Most először láttam igazán, hogy még a huszonöt éves, mélyen gyökerező meggyfák is megsínylették a szárazságot. Nagyon szomorú látni, merre tartunk. De nem hagyjuk abba.


