Nem csak játék – Játékbabák, mackók és szalonbabák várják az érdeklődőket

A kiállítás nyitó figurája Rózsa baba, aki az elsők között került ki a mester kezei közül. Talán 15 éve is van már ennek. Veszélyes ez a dolog, mert ha nevet kap, biztosan marad, egyedi és ragaszkodó lesz. A babakultusz nagyjából a 18. században kezdődött, elsősorban nemez- csuhé- és rongybabákkal.

Játéknak indult Borika életében a kézműves munka. Aztán teljesen komoly lett, hiszen rengeteg munka van benne.

Ahogy Szatmári Istvánné aranykoszorús babakészítő mester fogalmazott:

Három fiú mellett erre nyilván nem maradt idő. Ők elég sportos alkatok a férjemmel együtt, úgyhogy négy fiú mellett ezt nem lehetett volna folytatni. Eredeti szakmám szerint én építész vagyok, tehát eléggé sarkos szakmát választottam. Én viszont vágytam a lágyságra, a puhaságra. Úgy nőttem fel, hogy rengeteg baba vett körül engem. Egyedüli kislány voltam bababútorok között, babák között nőttem fel. Hiányzott ez a légkör.

A textilbabák speciális varrógéppel készülnek. Fodrok, csipkék, szűkítő varrás, gombolópánt és minden egyéb a viseletre kerül, éppúgy, mint az emberi ruházaton. Az öltözék stílusához illő az arc karaktere. Léteznek különböző arcformáló technikák, és bizonyos esetben öltögetni kell a kívánt formához. Így készült például a Mátyás fej is.

További képekért kattintson a fotóra!

Fotók: Trifonov Éva

Én a századfordulónak a stílusát kedvelem nagyon. Gyűjtöm is a régi újságokat, amelyekből tudok meríteni. Olyan könyveket választok, ami leírja ezeknek az anyagát, hogyan rétegződnek ezek a ruhák, hogyan öltözködtek ezek a hölgyek. Ez a dolog nagyon izgat. Nagyon szeretem a reformkornak a stílusát, az is egy romantikus dolog. A szecesszió, az art deco már egy kicsit modernebb és kicsit fényűzőbb, de szoktam ilyen korhoz is kötni a dolgokat.

– mondta Borika.

Jöhet a 16. századi nemesi viselet is, hiszen gyönyörű ruhákban jártak akkor az emberek.

Azt szeretem megmutatni, hogy a nő egy csodálatosan szép dolog, őt felöltöztetni művészet.

– fogalmaz Borika.

A kor és stílustörténet nem idegen az alkotótól, bár az építészek más oldalról ismerik a művészettörténetet. Hazánkban nemigen varrnak hasonló szalonbabákat, de a nyíregyházi mesternek vannak már követői. Wales, Norvégia, Prága és Németország az a nemzetközi terep, ahol támogatást és minősítést kap.

Matyasovszki Edit