Mikrobiológus professzor: Ez még nem a második hullám, hanem az első hullámverése

Szakértők szerint fel kell készülni arra, hogy a koronavírus nem tűnik el, hanem velünk marad, de az év vége felé elkészülhetnek a védőoltások. Többféle változat is már a „csőben van”.  A gyógyszeres kezelés azonban még a távoli jövő.

Az elmúlt napokban jelentősen megugrott Magyarország szomszédainál a fertőzöttek száma – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Duda Ernő, mikrobiológus, a Szegedi Tudományegyetem professzora elmondta, hogy ez még nem a második hullám, hanem az első „hullámverése”, amely várható volt.

Az emberek úgy érzik, hogy véget ért a vírusveszély, mert lecsökkent az új fertőzöttek száma, de ez nincs így

– figyelmeztetett.

Felvetette a politikusok felelősségét, hogy akkor, amikor a járvány Kínában tombolt, nem ellenőrizték az ázsiai országból beutazókat.

Hozzáfűzte, hogy Kínában már januárban rendelkezésre álltak a vírus diagnosztizáláshoz szükséges eszközök és ezt máshol is alkalmazhatták volna a tesztelésekhez.

A WHO bejelentését, hogy levegőben is terjedhet a koronavírus, Duda Ernő elmondta, hogy ennek bizonyítását nem lehet kizárni, de ennél fontosabb az úgynevezett szuperfertőzők kérdése. Szingapúrban, ahol kontaktkutatások segítségével pontosan visszavezették a vírus terjedését, öt emberről bizonyosodott be, hogy 180 személyt fertőztek meg.

Feltehetőleg ők azok, akik tünetmentes hordozók és az azonosításukra egyetlen megoldás van, a nukleinsav alapú, úgynevezett PCR-teszt. Ezzel szemben a gyorstesztek sok fals pozitív és negatív eredményt hoznak – mondta.

Verseny az idővel

A professzor megemlítette az amerikai Operation Warp Speed nevű programot.

Az Egyesült Államokban a kormányzat, a nagy gyógyszergyártó cégek és a katonaság bevonásával drasztikusan csökkentené a koronavírus-vakcina kifejlesztéséhez szükséges időt.

Általában egy vakcina kifejlesztése 3-5 évig tart, de a hírek szerint az amerikai hatóságok számára

a cél, hogy az év végéig mintegy 100 millió embert beoltsanak.

Európában is hasonló számú vakcinára lesz szükség még ebben az évben. De kérdés, hogyan sikerül ennyi ampullát legyártani.

Hozzátette, hogy egészen elképesztő összefogás tapasztalható egykor rivalizáló cégek között. Most az egyik gyártja az antigént, a másik a hozzávaló adjuvánst, a harmadik a berendezést. Korábban soha nem volt arra példa, hogy egy vakcinából egymilliárd adagot állítsanak elő.

A vírus velünk marad

Ahogy egyre több mindent tudunk a koronavírusról, úgy kijelenthető, hogy a vírus nem tűnik el, hanem velünk marad. Nem befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés, a hőmérséklet – vélekedett a professzor.

Duda Ernő szerint a vírus valószínűleg a szegényebb országokban folyamatosan jelen lesz és a globalizációs folyamatoknak köszönhetően visszatér majd – tette hozzá.

Az egyedüli megoldás védőoltás kifejlesztése lesz és ebben szerencsére nagyon jól állunk – mondta.

Több olyan védőoltásról tudunk, amely hatásos, nincsenek mellékhatásai.

Az optimista vélemények szerint már ősszel hozzáférhetővé válhatnak a koronavírus elleni védőoltások.

Őszre lesz egy olyan védőoltás, amely egy vagy két alkalommal beadva, hosszú ideig védetté tesz minket a vírussal szemben.

Nem második hullám jön, hanem hullámozni fog, hol feljebb megy a fertőzés, hol lejjebb, egészen addig, amíg el nem készül a vakcina – mondta.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a gazdasági hatásokat elemezve kifejtette, hogy óriási verseny indult a vakcina fejlesztések területén és az az ország, amely először képes lesz kifejleszteni a védőoltást gazdasági előnyt kovácsolhat belőle.

„Élet halál kérdése lesz, hogy kiket fognak először beoltani” – mondta.