nyiregyhaza.hu
Dec 24, 2018
A szaloncukor őse a fondant-cukor, mely Franciaországból indult útjára, már a XIV. században. A fondant-cukor cukoroldatból felfőzéssel készült, puha, kikristályosodott massza volt.
Fondant alapú cukorka gyártása az 1800-as évek végén terjedt el hazánkban. A polgári és főúri házak szalonjában kis tálkákban kínálták ezt a fajta édességet az érkező vendégeknek. Innen ered az elnevezése: szaloncukor.
A cukorka neve a német salonzuckerl szóból ered, Jókai Mór szalonczukkedlinek nevezte ezt a sokak által kedvelt édességet.
A karácsonyfa-állítás szokása Németországból érkezett hozzánk, szaloncukorral való feldíszítése azonban nálunk alakult ki.
Magyarországon az első karácsonyfákat a tehetős családok engedhették meg maguknak, amit eleinte mézeskaláccsal, aszalt gyümölcsökkel, papírból készített díszekkel ékesítettek. Később, a szalonban addig tálkából kínált cukorkát díszként a karácsonyfára helyezték fel.
Kezdetben a szaloncukrot kézzel készítették, majd a hamburgi cukrászmester, Stühmer Frigyes Magyarország első gőzüzemű csokoládégyárában (1868-ban alapította Pesten, az Ősz utcában, ma Szentkirályi utca) kezdte el gyártani a szaloncukrot a Gerbeaud cukrászda számára.
A formákat átszitált rizslisztbe mártották, ezután öntötték a folyékony, főzött cukormasszát a mélyedésbe. A cukor megdermedése és megszáradása után csomagolták a szaloncukrot a fényes sztaniolpapírba. A szaloncukor csomagolásánál a cukorka papírjának berojtozása kézzel történt, amit a cukrászinasok végeztek. Ezt váltotta fel a képen látható rojtozógép, azaz "ricselő gép", ami a budapesti Vendéglátó-ipari Múzeumban megtekinthető, a 30 különböző színű, régi szaloncukor-csomagoló sztaniolpapírral együtt.
A fogyasztók a szaloncukrot a cukrászdából készletről vásárolták, akár meg is rendelhették. A megrendelő meghatározhatta, hogy milyen ízű szaloncukrot kér, és azt milyen színű szaloncukorpapírba csomagolják részére. Később a híres budapesti cukrászdáknak is volt egy-egy titkos szaloncukor receptje. Sokan készítettek otthon, házilag szaloncukrot, akik nem engedhették meg maguknak a drága édességet.
Kugler Géza 1891-ben megjelent szakácskönyvében már 17 féle szaloncukor receptet ír le. Volt szalon-ananász czukorka, szalon-pisztácz-czukorka, szalon-marasquin-czukorka - akár ebben a sorrendben meg is kóstolnám.
Az első és a második világháború miatt bekövetkezett elszegényedés idején a gyári szaloncukor-termelés jelentősen lecsökkent. A szaloncukor tömegtermelése az ötvenes években indult újra, immár elvesztve sokféleségét. Sokan emlékszünk még a csoki bevonat nélküli rózsaszín, sárga, barna konzum szaloncukorra, ami gyerekkorom nagy kedvence volt. Bátyámmal kivettünk pár szem szaloncukrot, a papírját óvatosan visszaigazítottuk a karácsonyfán.
A zselés szaloncukor a hetvenes években terjedt el, és mai napig megtalálható a boltok polcain.
Mára 20 csokoládégyár több, mint 150 féle szaloncukrot kínál a fogyasztóknak. Kaphatunk a zselésen kívül joghurtos, trüffelkrémes, epres, ír krémlikőrös, tojáslikőrös, mogyorókrémes, kókuszos, mézeskalácsos, mákos, vagy akár narancsos-fahéjast is... Van közte olcsóbb és drágább, különleges szaloncukor, és egyre népszerűbbek a kézműves szaloncukrok is. Hogy mi kerül a karácsonyfára, azt mindenkinek a pénztárcája és ízlése határozza meg.
