Lakhatás, munka, oktatás, integráció - Évértékelő a Roma Nemzetiségi Önkormányzatnál
Évértékelő rendezvényre hívta partnereit a Roma Nemzetiségi Önkormányzat. Az alpolgármester mellett egyházi méltóságok, pedagógusok, és a Huszár Lakótelep gondnoka is hivatalos volt a könyvtárban megrendezett eseményre. A kisebbségi önkormányzat elnöke mélyebb betekintést kért az önkormányzattól azokba a döntésekbe, melyek őket is érintik. Kiemelt területnek említette a munka és az oktatás ügyét.
Mozgalmas és zajos, de eredményes volt a 2021-es esztendő a nyíregyházi romák számára. Történelmi eseménynek tekintik a Keleti Lakótelep felszámolását, ami új otthont, új környezetet jelentett az ott élő embereknek, hiszen a Huszár Lakótelepen komfortosabb lakásokat ajánlott fel a családok számára az önkormányzat. Harmonikusnak nevezte az elnök a partneri viszonyt a kisebbségi és a nagy önkormányzat, illetve a romák számára is fontos civil szervezetek között.
– Ez egy történelmi esemény, hiszen egy végtelenül rossz helyzetet, egy komfort nélküli lakótelepet szüntettek meg, és részben egy másik lakótelepre költöztették a romákat, de – még ha sokan vitatják is a tényt – el kell mondani, hogy egy fejlettebb civilizációba, egy fejlettebb kultúrába léptek előre azok a cigányok. A probléma, hogy a két telep lakóinak össze kell még szokniuk, kell hozzájuk egy közösség, egy roma önkormányzat, egy városvezetés, és egy olyan gondnok, aki most is ott van ezen a lakótelepen – vélekedett a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Balogh Artúr.
Az alpolgármester is a Keleti Lakótelepen történt változással kezdte beszámolóját. Az önkormányzat az új esztendőben is szeretné folytatni a megkezdett felzárkóztatási folyamatot.
A programok is segítették az integrációt
– Itt nemcsak lakásokat újítottunk fel és korszerűsítettünk, és kerültek jobb körülmények közé a lakók, hanem voltak olyan programok, amelyek kifejezetten az integrációt segítették, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, az együttélést. A szociális programokat tovább folytatjuk. Most egy növekvő pályán vagyunk, és ezek a törekvések célba értek a lakóknál. Azt gondolom, hogy egész Nyíregyháza lakosságára igaz – beleértve a romákat is –, a munkahelyteremtés, a gazdaságfejlesztés húzza az egész társadalmat. Ha mellétesszük az oktatást, képzést, akkor minden adva van a sikerhez – szögezte le Jászai Menyhért alpolgármester.
Lakhatási támogatás, tűzifaprogram, gyermekétkeztetés, átképzés, felzárkóztatási program – mindez segít a mindennapos problémákon. Nyíregyháza lakosságának 10–12 százaléka roma származású, tehát a városban 10–12 ezer roma ember él.
– Fontos számunkra a diákok foglalkoztatása. Jóval nagyobb létszámban foglalkoztattunk roma fiatalokat, az elmúlt évekhez képest megdupláztuk. Igyekszünk a pályakezdők számára a jövőben munkát biztosítani, hiszen ezek a diákok középiskolába, egyetemre járnak, s jó lenne, ha lehetőségük adódna beilleszkedni a társadalomba, és ne legyen kettős mérce, ha foglalkoztatásra kerül a sor – zárta mondandóját Balogh Artúr.
A nemzetiségi önkormányzat elnöke szólt azokról a tervezett emlékművekről, melyek a helyi roma társadalom példaképei, Farkas Tibor és Farkas Kálmán előtt tisztelegnek, illetve az ’56-os sortűz roma áldozatainak állít emléket.
