Karikó Katalin: Nem Magyarországon született, hanem magyar vagyok
Az Emberi Méltóságért kitüntetéssel ismerte el Karikó Katalin munkásságát az Emberi Méltóság Tanácsa – hangzott el az M1 Híradójában.
A magyar kutató-biológus a koronavírus elleni első vakcina kifejlesztéséért vehette át az elismerést. Az átadón elhangzott: az egész világ köszönettel tartozik Karikó Katalinnak, hiszen megoldást talált a világjárvány legyőzésére. A kitüntetett azt mondta:
ő nem Magyarországon születettnek, hanem magyarnak tartja magát. Hozzátette, Magyarországon tanulta meg az alaptudományokat.
Karikó Katalin Szolnokon született majd Kisújszálláson nőtt fel. A biológiát Kisújszálláson, az Arany János utcai általános iskolában szerette meg. Nyolcadikos korában megnyerte élővilág tantárgyból a megyei tanulmányi versenyt, az országos versenyen pedig harmadik helyezést ért el. Középiskoláit is Kisújszálláson, a Móricz Zsigmond Gimnáziumban végezte, ahol az iskola által alapított, a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat első alkalommal ő nyerte el.
1973–1978 között a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, és 1978–1982 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta PhD-képzését, és 1983-ban avatták doktorrá. 1975–1978 között népköztársasági ösztöndíjasként végezhette tanulmányait.
1978-ban az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba.
Ott kezdett el vírusokkal foglalkozni. 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a kutatóközpontból, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával külföldön folytatja kutatásait. Először a philadelphiai Temple Egyetemen sikerült állást szereznie, ahol módosított nukleozidokkal foglalkoztak. Három év után otthagyta a labort, és Washingtonba került, ahol interferonokkal dolgozott. Elmondása szerint ott tanulta meg igazán a molekuláris biológiát.
Arra a legbüszkébb, hogy ugyanolyan kutató ma is, mint korábban
A Kossuth Rádió Felfedező című műsorának is nyilatkozott Karikó Katalin. Elmondta, hogy az mRNS szabadalma már a több területen is próbafázisban van, szívproblémákkal és cukorbetegeknél is használják. Ha nincs koronavírus-járvány, az mRNS-technológia akkor is használatos lenne.
Az ilyen típusú vakcinák sejtes védelmet biztosítanak, így a mutáns vírusok ellen is tud védelmet adni. A vakcinák a szervezeten belül fejlesztik ki a tüskefehérjét, tehát nem csupán ellenanyagot gyárt a vírus ellen, hanem sejtszintű védelmet tud biztosítani.
Az mRNS-technológiával a legdurvább mutáció esetén is nagyon gyorsan képesek reagálni,
bár a vírus sem mutálódhat a végtelenségig – jegyezte meg Karikó Katalin.
Karikó Katalin a hirtelen jött hírnévről azt mondta: hatvanhat évig nem volt híres, így talán el tudja kerülni, hogy ez a fejébe szálljon. A legbüszkébb arra, hogy most is ugyanolyan kutató, mint korábban volt.
Nem hittek Karikó sikerében
Évtizedeken át megkérdőjelezték az mRNS-technológiák működőképességét, de a kutatót ez nem tántorította el a témától. Látta azt, hogy az mRNS-nek hatása van, így ki tudott tartani elhatározása ellen, holott Nobel-díjasok is megkérdőjelezték, hogy ebből lesz-e valaha gyógyszer.
Azoknak a véleményére koncentrált, akik érdekesnek találták a kutatási területét. Mindig volt legalább egy-két kollégája, aki ezt érdekesnek tartotta és együtt próbáltak támogatókat, befektetőket keresni. A legtöbben a DNS-t kutatták, de Karikó és csapata kitartott saját témájuk mellett.
Optimizmus és lelkesedés kellett, többször is ajtót mutattak, többször vesztette el az állását és fokozták le, de igyekezett a dolgok felszabadító oldalát nézni, hogy azt csinálhat, amit szeretne.
Nem figyelt arra, hogy ki keres jobban, kit léptettek elő, ezt így lehetett csinálni.
Arról, hogy talán Nobel-díjat kaphat, Karikó Katalin azt mondta: nagyon fog örülni annak, hogy ha azok örülnek, akik ezt neki szánják.
