Hivatalosan is a fenntartható energiatermelők kategóriájába kerülnek az atomerőművek

 Hivatalosan is a fenntartható energiatermelők kategóriájába kerülnek az atomerőművek
Hivatalosan is a fenntartható energiatermelők kategóriájába kerülnek az atomerőművek

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az atomenergiát vissza kell helyezni a nemzetközi energiapolitika palettájára – hangzott el az M1 Summa című műsorának legfrissebb adásában. A nukleáris technológiát az Európai Unió eddig csakúgy, mint a hazai ellenzék, ideológiai alapon ítélte meg, most viszont már Brüsszel is belátta, hogy atomenergia nélkül ugyanis nem biztosítható megbízható módon Európa hatékony, bőséges és egyben szén-dioxid-szegény, vagy a környezetet nem túlzott mértékben szennyező energiaellátása.

Rendkívül fontos, hogy a globális klímaváltozással szembeni küzdelem során megújuló vagy környezetbarátabb energiaforrások felé toljuk el az energiatermelést nemcsak Magyarországon, Európában, az Egyesült Államokban, hanem globális szinten is.

Ennek ellenére a radikális zöld követelések, a radikális globalista környezetvédő, vagy környezetvédőnek tűnő követelések egyszerre, pusztán ideológiai okokra hivatkozva zárták ki a hagyományos, fosszilis energiahordozókat

és a rendkívül hatékony, gyakorlatilag szén-dioxid-kibocsátás nélkül működő nukleáris energiát is a jövő energiamixéből.

Gyakorlatilag mindkét energiahordozó-csoport kizárásával lehetetlen az aktuális energiaigényt fenntartani. Németország például 2011-ben kezdte el szisztematikusan leépíteni atomerőmű-kapacitásait, elsősorban társadalmi nyomásra. A fukushimai atomreaktor-baleset után ugyanis hatalmas tömegek vonultak az utcára, a nyomásnak pedig engedett a német kormányzat, amely fokozatosan állítja le a nukleáris erőműveiket, olyan gyorsasággal, olyan sebességgel, amilyennel csak lehet. Emellett pedig rendkívüli erőforrásokat áldoz abba, hogy minél több megújuló kapacitást létesítsen.

Németország megújuló kapacitása elképesztő mértékben növekedett. Csakhogy ez egy olyan energiamixhez vezet, ami időnként nem képes ellátni az ország villamosenergia-igényét, ez pedig importkényszert szül. A nyugati nagyhatalom emellett kénytelen volt újraindítani a korábban már bezárt széntüzelésű erőműveit, ami növelte a károsanyag-kibocsátást, és megemelte a levegő szálló-porkoncentrátumát.

Mostanra viszont már Brüsszel is belátta: a klímacélok eléréséhez nélkülözhetetlenek az atomerőművek. Az Európai Bizottság ugyanis nemrég döntött arról, hogy az úgynevezett éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló rendeletet kiegészíti a nukleáris energiatermeléssel. Ez a határozat egyfajta iránymutatásul szolgál a környezetvédelmi szempontból elfogadhatónak minősülő technológiák, beruházásokra vonatkozóan.

Egyre több ország kezdi felismerni, hogy atomerőművek nélkül nem lehet elérni sem a globális, sem a nemzeti klímapolitikai célokat. Az európai uniós döntésnek köszönhetően pedig akár most már racionális mederbe terelődhet a megújuló energiaforrásokról szóló vita.  Magyarország szempontjából pedig azért nagyon fontos ez a megállapítás, hiszen viszonylag azon kevés európai uniós ország közé tartozik, amely felismerte ezt a fajta ésszerűséget.

A legtöbb karbonmentes áram előállítása Európa-szerte az atomerőműveknek köszönhető. Ez jóval több, mint amennyit
a szél- és naperőművek együttesen termelnek. A legutóbbi adatok alapján az Európai Unió villamosenergia-termelésének

több mint egynegyede, 26,7 százaléka származott nukleáris energiahordozókból.

A megújulók összesített részaránya ezt valamelyest meghaladta, durván 30 százalék volt. Ennek egy jelentős része bioenergia, és körülbelül 20 százalékot takar a nap-, szél-, és vízenergia. Az Unió továbbra is nagy problémája, hogy a maradék 40 százalék több, mint fele széntüzelés.

Hortay Olivér, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének adjunktusa szerint éppen ezért a fosszilis energiahordozók részarányát lenne szükséges csökkenteni. Magyarországon a következő évtizedben a ma üzemelő földgáztüzelésű erőművek több mint felének, és szinte valamennyi széntüzelésű blokknak lejár a működési engedélye. A kormány e kapacitások jelentős részét a Paksi Atomerőmű bővítésével kívánja kiváltani, a klímavédelmi célok figyelembevételével. A várakozások szerint a paksi bővítés évente mintegy 18 millió tonna szén-dioxid-megtakarítást tesz majd lehetővé.

Összehasonlításként: hazánkban a teljes közlekedési szektor kibocsátása 12 millió tonna évente, erdős területeink pedig mintegy hatmillió tonna szén-dioxidot képesek elnyelni egy év alatt.

hirado.hu