Jelentősen nőtt a nyíregyháziak életminőség-indexe

Jelentősen nőtt a nyíregyháziak életminőség-indexe

A kutatási program nemzetközi és hazai mintákon alapul, mely az úgynevezett háztartáspanel módszertanát követi. A véglegesített kérdőív több nagy blokkban vizsgálta az elmúlt években a város lakóinak életkörülményeit, egy újfajta szemlélet alapján.

Életminőség – hogyan?

Az életminőség komplex és lokális szinten is értelmezhető mérése érdekében 2012-ben a kutatócsoport tagjai közül dr. Fábián Gergely és dr. Takács Péter egy új, helyi szinten is alkalmazható index kidolgozását végezték el. Ennek oka, hogy bár a gazdasági, szociális, egészségügyi területek már régen kialakították saját mérőszámaikat az életminőséggel kapcsolatban (ismerős lehet például ez a rövidítés: GDP), ezek vagy makroszintű adatokon nyugszanak, vagy az életminőség egy-egy sajátos vetületére koncentrálnak (például egészségi állapot, gazdasági helyzet), amelyek helyi szinten vagy nem alkalmazhatóak, vagy nem lényegesek, meghatározóak. Napjainkra megindult az a folyamat, amelyben a kutatók a különálló területek komplex mutatóit egyesítik, kiküszöbölve az egyes speciálisabb nézőpontok egyoldalú megközelítését. – A matematikus kollégámmal kidolgozott mutató, az úgynevezett életminőség-index a kutatásnál is segíti a szakembereket – tudtuk meg dr. Fábián Gergely kutatásvezetőtől.

23 mutató alapján

Ez megpróbálja egy számban megmutatni, hogy a sok-sok dimenzió – összesen 23 mutató – hogyan változik időben és egyes társadalmi csoportok esetében is. Az index kialakításakor az eredeti kérdőív 23 kérdését egyesítették egy mutatóba, amely a következő jellemzőket foglalja magába: családi, baráti viszonyok, érzelmi jólét, egészségi állapot, anyagi jólét, lokális közösség viszonyai, munka és aktivitás, személyes biztonság, környezet minősége.

Pozitív trend, javuló számok

A város átlaga, vagyis az index mértéke 2008-ban 6 volt, 2010-ben 5,7, amely jól mutatja az általános gazdasági és pénzügyi válság hatását, következményeit. A 2010 óta javuló helyzetet jellemzi, hogy az index értéke 2012-ben 6,3, 2015-ben 6,7, míg 2018-ban már 9,7 volt. Az index értékének alakulását a foglalkoztatottság, az elért jövedelem, az iskolázottság és az egészségi állapot mutatói határozzák meg elsősorban.

Egyre többen dolgoznak

Arra a kérdésre, hogy „Dolgozik-e Ön jelenleg?”, a válaszadók 68,1 százaléka válaszolt igennel 2018-ban. Ez az arány jóval magasabb, mint korábban, 54,5 százalék 2010-ben és 57,2 százalék 2012-ben. Bár a kutatás módszertanilag különbözik a KSH által végzett munkaerő-felméréstől (ott a 15–74, illetve 15–64 év közötti korosztá-lyokra vetítve mérik a foglalkoztatottságot, a nyíregyházi kutatás mintájába pedig eleve a 18 éves, vagy annál idősebbek kerülhettek be), a foglalkoztatottságra vonatkozó arány mégis igen hasonló az országoshoz, hiszen a 15–64 éves korosztályok esetében mért foglalkoztatási ráta Magyarországon szintén 68,2 százalék volt. A városban mért ráta meghaladja az Észak-Alföldi régió és a megye értékeit. A régióban az arány 64,4 százalék volt, a megyében 64 százalék.

Kedvező folyamatok

A munkanélküliség mind országosan, mind városunkban kedvezően alakult. 2012-tõl jelentősen csökkent nemcsak a nyilvántartott álláskeresők és tartós munkanélküliek száma, hanem a segélyezetteké is.

Kevesebben kérnek segélyt

A több mint 10 éve tartó kutatás többek között figyeli és vizsgálja a szociális problémákról, a támogató és segélyezési rendszerekről a véleményeket, valamint az átlagjövedelem alakulását is. – A korábbi évekhez viszonyítva most kedvezőbb a nyíregyháziak jövedelmi és anyagi helyzete. Javultak a foglalkoztatási mutatók, és azt is látjuk, hogy 2008 és 2012 között ugyan folyamatosan növekedett azoknak a személyeknek, illetve háztartásoknak a száma, akik segítséget kértek, de 2012 óta viszont már lecsökkent az igénylők száma. Példának okáért lakásfenntartási támogatást 2018-ban már csak 1400 háztartás kért, míg 2008-ban közel 4000 háztartás volt érintett benne – tette hozzá dr. Krizsai Anita, a Szociális és Köznevelési Osztály vezetője.

Társas kapcsolatok

Az adatok alapján az is kiderült, hogy egyre többen ápolnak aktív kapcsolatokat Nyíregyházán, azaz a város felnőtt lakosságát egyre tágasabb és gyakoribbá váló kapcsolatokkal jellemezhetjük. Ez a következőket jelenti: viszonylag sok baráttal rendelkeznek, és csökken a baráttal nem rendelkezők aránya, jellemző a növekvő társas támogatottság mind rokoni, mind baráti, ismerősi körben, sűrűbbé váló kapcsolattartás a rokonokkal, barátokkal és növekvő magántársasági tendencia. – Növekszik azoknak az aránya, akiknek vannak aktív kapcsolatai. Ez jelenthet barátokat, rokonokat, hozzátartozókat, ismerősöket – bár hozzáteszem, hogy például a „szomszédság” kissé elhanyagolódni látszik – magyarázta dr. Huszti Éva szociológus.

Az egészségi állapot jellemzői

Az önminősített egészségi állapot mérése 10 éve folyamatos. Az egészségi állapotukat rossznak, nagyon rossznak ítélők aránya csökkenő, míg az egészségi állapotukat nagyon jónak ítélők aránya növekvő tendenciát mutat. A vélt egészségi állapotra legnagyobb befolyással egyéni szinten az iskolai végzettség és az életkor bír. Az egészség-felelősség tekintetében nem mutatkozott különbség a két nem között. A nyíregyházi lakosok többségében úgy érzik, hogy sokat tehetnek egészségükért. Ugyanakkor sajnos még mindig vannak, akik azt gondolják, hogy egyéni szinten ők semmit nem tehetnek egészségi állapotuk megőrzése, javítása érdekében. A két nem között markáns különbség van orvoshoz fordulási szokásokban: a férfiak 57 százaléka csak akkor fordul orvoshoz, ha nagy fájdalmai vannak, vagy valaki elviszi őket. A nők körében majdnem háromszorosa azoknak az aránya, akik egészségtudatosan panasz nélkül, szűrési céllal keresik fel orvosukat (nők – 6,8 százalék, férfiak – 2,6 százalék).

Célzottabbá teszik az önkormányzati intézkedéseket

Jászai Menyhért alpolgármester a kutatási eredményeket összegző sajtótájékoztatón azt mondta, az adatok, eredmények célzottabbá tehetik az önkormányzati intézkedéseket, támogatási lehetőségeket, hiszen az eredményekből jól látszik, mi az, ami nehézséget okoz a városlakóknak és melyik az a terület, ahol további segítségre van szükség.

Részletekben folytatjuk

Mivel a téma szerteágazó, és rengeteg érdekes jelenséget, folyamatot mutat be, szándékaink szerint visszatérünk majd a témára a szakértők részletes elemzéseivel.

(Szerző: Dér Vivien, Tarczy Gyula)