Információs kárpótlás: levéltári adatbázis készült a Szovjetunióba elhurcoltakról

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának tükörtermében tartott sajtótájékoztatón mutatta be a Magyar Nemzeti Levéltár a Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisát, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján. A közel 682 ezer kartont és 1 millió 360 ezernél is több felvételt tartalmazó adatbázis régóta várt információs kárpótlás az áldozatok és hozzátartozóik számára. Az adatok feldolgozása példa nélküli a magyar levéltárügy történetében.

 

A Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár 2019 áprilisában kormányközi együttműködés keretében kötött megállapodást arról, hogy a második világháború idején a Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, majd a Szovjetunióban fogolyként nyilvántartott magyar személyek kartonjait átadják a Magyar Nemzeti Levéltárnak. Megkezdődött a dokumentumok digitalizálása, melyen másfél éven át dolgoztak nemcsak a belső munkatársak, hanem külső alvállalkozók is. A jövőben is szükségszerű információs cégeket is bevonni a munkába, hiszen évtizedek kellenének a pontosításhoz, többszörös nyelvi áttétek, elírások és egyéb okok miatt.

„Korábban is a Gulág emlékév kapcsán, illetve más projektek részeként a nemzeti levéltárban található különböző hadifogoly- és elhurcoltlisták már készültek. Ezekből részben adatbázisok is születtek, és most ezeket tulajdonképpen egy gyűjtőportálra szedtük össze, és ott annak a fő része alapvetően ezekben a szovjet hadifogolykartonokban keres, de be lehet úgy állítani a rendszert, hogy egyszerre keressen valamennyi hadifoglyokkal kapcsolatos adatbázisban, és ennek köszönhetően az érdeklődő, családtag vagy leszármazott nagyobb eséllyel találja meg fogságba hurcolt, málenkij robotra elhurcolt családtagját” – tájékoztatott dr. Germuska Pál, a Magyar Nemzeti Levéltár országos levéltári főigazgató-helyettese.

A feldolgozás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával zajlik. Jó hír, hogy már jelenleg is lehet településnevekre keresni. Rendkívüli érdeklődést generált a hadifogolykérdés, és az egészen ifjú nemzedék is foglalkozni kezdett a nagyszülők, dédszülők életével. Előkeresték a múltból megmaradt leveleket, okmányokat, hadifogolypapírokat és tábori levelezőlapokat, melyek hasznosak az adatpontosítás miatt.

„Minden ilyen új adatnak az előkerülése új reményeket ébreszt, hogy az évtizedekkel, vagy lassan háromnegyed évszázaddal ezelőtt eltűnt vagy elveszett családtag, nagypapa, nagymama – mert civil elhurcoltak is vannak ezek között a hadifogolykartonok között –, tehát nemcsak katonai személyek, hanem mindazok is benne vannak, akiket civilként hurcoltak el a front átvonulását követően. Ezért mindenki számára lényeges megnyugvás, és mondhatjuk, hogy az információs kárpótlásnak egy további lépése az, hogy a családtagokról az emberek végre pontos információval rendelkezzenek. Ezt vissza is igazolja a honlap hatalmas látogatószáma. Tehát a múlt héten, vagy másfél héttel ezelőtt az egyik vezető internetes portálon megjelent hírt követően az aznapi felhasználóknak a száma túllépte a 30 ezret” – folytatta az országos levéltári főigazgató-helyettes.

Óriási szám ez ahhoz viszonyítva, hogy ezeknek az adatbázis honlapoknak az éves forgalma korábban 100 ezer látogató volt. Mintegy 800 pontosítás érkezett a publikációt követő két hétben, melyet megvizsgálnak és értékelnek a levéltári dolgozók. Nemcsak ebben az évben, hanem a következő esztendőkben is folyamatos lesz a munka, az adatok fogadása és értékelése. Az adatbázis pontos címét megtalálják a jövőben is a nyiregyhaza.hu weboldalon.

Az adatbázis a https://adatbazisokonline.hu/gyujtemeny/szovjetunioba-elhurcoltak címen érhető el.