Húsz évvel ezelőtt történt meg az a jogi lépés Magyarországon, hogy a köztestületeket beemelték a magyar jogrendbe. Ekkor indult el az a kezdeményezés, hogy a mérnököknek, az orvosoknak, a gyógyszerészeknek és az értelmiségi hivatásoknak, foglalkozásoknak legyen kamarai jogi státuszú szervezetük. A mérnököknek 1989 óta már létezett egyesületük, azonban a kamara 1996-os megalapítása előrelépésnek számított.

További képekért kattintson a fotóra!

– A kamara annyival jelent egy magasabb státuszt, hogy ő regisztrálja a jogosultságait a mérnököknek. Tehát a kamara joga az, hogy megállapítsa, hogy valaki jó felkészültségű-e arra, hogy statikus tervező, közműtervező, autópályatervező mérnök legyen, műszaki ellenőr legyen vagy szakértő legyen. Ezeket a jogosultságokat a mérnöki kamara mint köztestület tartja karban. Mint egyesületi státusz, ilyeneket nem végezhet, ezért kellett nekünk egy törvénytervezet annak idején – mondta el dr. Hajtó Ödön, a Magyar Mérnöki Kamara alapító elnöke.

Bővülő tevékenységi kör

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mérnöki Kamara húszéves fennállására jubileumi gyűléssel emlékeztek a tagok. Bezzeg János, a szervezet elnöke elmondta, a húsz év alatt nagyban bővült a kamara tevékenységi köre. Az engedélyek és jogosultságok kiadása mellett mára már a kormányrendeletek alkotásában is kikérik a véleményüket, segítenek a megyei önkormányzatnak az országos rendezési terv módosításánál, továbbá az oktatásból is kiveszik a részüket.

Bezzeg János arra is felhívta figyelmet, hogy az ő területükön is megfigyelhető az elvándorlás a megyéből. Ez aggodalomra adhat ugyan okot, de ennek ellenére biztatónak látja a jövőt, hiszen évről-évre csatlakoznak hozzájuk fiatalok is. A megyei mérnöki kamarához jelenleg 493 mérnök tartozik és 264 műszaki ellenőrt tartanak nyilván. A kamarai tagság ugyan nem kötelező, azonban bizonyos tevékenységek ezen tagság birtoka nélkül nem végezhetőek, még mérnökök számára sem.

Zadubenszki Norbert

(Fotó: Szarka Lajos)