Hazudhat-e az enteriőr? – A múzeumi kiállítások hitelességéről tanácskoznak Nyíregyházán
Az enteriőrök szerepét, hitelességét és változó értelmezési lehetőségeit vizsgálják a Néprajzos Muzeológusok Országos Találkozóján Nyíregyházán. A háromnapos szakmai rendezvény idei témája a múzeumlátogatók számára is jól ismert kiállítási forma, a berendezett enteriőr. A tájházak tisztaszobáitól és a szabadtéri múzeumok lakótereinek rekonstrukcióitól a történeti és irodalmi emlékhelyeken át egészen a kortárs, immerzív megoldásokig.
Közelebbről is megismerhették a Sóstói Múzeumfalut a Néprajzos Muzeológusok Országos Találkozójának résztvevői. A konferencia egyik kiemelt programja a tárlatvezetés volt, így a szakemberek testközelből ismerhették meg a skanzen egyedülálló enteriőrjeit. Ebben az évben Nyíregyháza adott otthont a háromnapos szakmai rendezvénynek. A változó látogatói igényekhez igazodva folyamatosan újragondolja kiállítási enteriőrjeit a Sóstói Múzeumfalu, az intézmény a digitalizációt és az új tematikákat is bevonja a skanzen bemutatási gyakorlatába – mondta Baloghné Szűcs Zsuzsanna területi múzeumigazgató.
Változott a látogatói attitűd, a látogatói korosztály is és nagyon fontos volt, hogy értelmezhetővé váljon mindaz, amit látnak egy skanzen típusú intézményben. Fiatalos lendülettel, a digitalizációt bátran alkalmazva próbáltunk még új tematikákat behúzva a skanzenünkben enteriőröket berendezni. Remélem, hogy ez is a választás oka volt, hogy itt, Nyíregyházán, a Sóstói Múzeumfaluba érkezett egy ilyen prominens rendezvény mint a Néprajzos Muzeológusok Országos Találkozója”
– tette hozzá a Sóstói Múzeumfalu területi múzeumigazgatója.
Az idei találkozóra mintegy 150 szakember érkezett, a Kárpát-medence különböző térségeiből. A rendezvényen többek között arra a kérdésre is keresték a választ, hogy hazudhat-e az enteriőr, a múzeumi kiállítások hitelességéről tanácskoztak. Az idei találkozó az enteriőrökön keresztül viszi tovább a szakmai önreflexiót, arról gondolkodva, mitől hiteles egy berendezett múzeumi tér, hol húzódnak a rekonstrukció határai, és mennyiben alakítja a muzeológus a bemutatott világot.
Mindenki csempész valamit az egyéniségéből, a tudományos felkészültségéből, az érdeklődéséből, minden egyes kiállításba, nemcsak az enteriőrökbe, a klasszikus termes kiállításokba vitrinjeiben is ott van mindig az a szereplő, a muzeológus, a kurátor, aki az elméleti hátterét, a kutatásait dolgozza ezen az úton és teszi közé láthatóvá a látogató számára. Az enteriőrökben is felbukkanhat, de nyilván nem leplezheti a valóságot, nem tolakodhat az előtérbe, hanem valahol a hiteles hátteret kell biztosítsa a kutató személyisége”
– nyilatkozta dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.
Egy berendezés összeállítása komoly kutatómunkát igényel, ugyanakkor nem minden esetben áll rendelkezésre megbízható információ arról, hogy egy-egy tárgy pontosan hol helyezkedett el vagy hogyan használták azt a múltban. A muzeológusnak ilyenkor szakmai döntéseket kell hoznia, amelyek befolyásolják azt is, hogy a látogató milyen képet alakít ki az adott korról – tette hozzá dr. Kemecsi Lajos. A Néprajzos Muzeológusok Országos Találkozóján a közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár is részt vett. Dr. Sári Zsolt beszédében kiemelte, hogy a közeljövő egyik legfontosabb feladata a közgyűjteményi struktúra átalakításának elindítása és a párhuzamosságok megszüntetése. Mint fogalmazott, a jelenlegi intézményrendszerben gyakran előfordul, hogy ugyanazokat a feladatokat különböző szinteken több intézmény is ellátja, legyen szó könyvtárakról, levéltárakról vagy múzeumokról. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a struktúra átalakításához azt is tisztázni kell, pontosan milyen szerepet és feladatokat kell vállalnia az államnak a kultúra területén.
Amikor arról beszélünk, hogy depolitizáljuk a kultúrát, hogy a politika vonuljon ki a kultúrából, akkor az nem azt jelenti, hogy az államnak kell kivonulnia, hanem azt gondoljuk, hogy az a feladatunk, hogy keretet és forrást találjunk arra, hogy az az intézményháló, ami a magyar kulturális intézményrendszert jelenti, az működőképes legyen, de ne a minisztérium határozza meg, hogy milyen kiállításokat hoz létre egy intézmény, hogy egyes szövegtablókon milyen mondatok szerepelnek”
– hangzott el dr. Sári Zsolt beszédében.
A rendezvény célja nem kész receptek átadása, hanem olyan kérdések felvetése, amelyek új gondolkodásra ösztönözhetik a szakembereket, miután a klasszikus enteriőr-felfogás jelentősen átalakul. A múzeumi tér már nem feltétlenül változatlanul, örökre egy helyre rögzített tárgyak együttese, hanem a dinamikus értelmezés egyik eszköze lehet – derült ki a Néprajzos Muzeológusok Országos Találkozóján.
